Balogh Lajos - Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete (Szombathely, 1999)

Szenczy Imre tanulmányai - Fehér fagyöngy, és európai gyimbor

E' növények a’ bennek hitt orvosi majdnem varázsi erő miatt hajdan nagy tiszteletben állottak. A' druidák,41 kik egyéb tanulmányaik mellett a' természeti 's orvosi tudományokat is űzték, 's a’ füvek' erejét vizsgálták, sokat adtak a’ selago,42 samolus,43 verbenaca (verbena?)44 nevű füvekre, de egyikre sem annyit, mint a' viscumra. Azon szó, mellyen e’ növényt nyelvükön hivák, általános gyógyszert jelente: használók is ezt mindennemű bajokban; különösen mindenféle méreg el­len. Azért ha e’ növényt valamelly tölgyfán megsejték, oda vallásos szertartásokkal járulónak, 's mint ollyast mit a’ természet legszentebbet előhoz; arany sarlócskával lemetszvén szükség' esetére eltevének. A' druidák' kiirtása után e’ növény' becse alább szállott, sőt elenyészett; mert haszna a' druidáknál divatozott tudománytit- kolás miatt másokkal, mint e' rendbeliekkel, alkalmasint nem közöltetett.45 Az utóbb élt orvosok, vagy ama' babonás és rejtélyes bánásmód miatt, mellyel az a' ligetek' bölcseitől alkalmaztaték; vagy mivel tett próbák után a’ süker várako­zásuknak nem felelt meg; vagy hogy azt mint mindent gyógyító füvet a’ kuruzsolás országába tartozandónak vélték; vagy mivel nála jobb ’s bizonyosabb hatású gyógyszerekre akadtak, azt nélkülözhetőnek ítélték. így e’ szer is sok más egyebekkel, a' régiek előtt nagy becsben lévőkkel, talán méltatlan feledékenységbe ment. Mert ha igaz, hogy tapasztaláson alapszik az egész orvosi tudomány: olly szerről, mellyről a’ régiek, bizonyosan nem tapasztalás nélkül, olly sokat tartottak, nem árt ugyan fürkészetgerjesztő kétségeket támasztani; de kár­hoztató Ítélettel csak óvakodva kellene előállani. Mert ki ne tudná, hogy a' gyógy­szerek ' akár minő mennyiségbeni alkalmazása által ma is sokszor czél téveztethetik? a' leghathatósb szer, ha idején kívül adatik, mit sem használ; ha a’ beteg’ személyze­tére, a' baj’ évültségére, szokott életrendre, kiállott nyavalyákra, használt, mikép ’s mikor használt gyógyszerekre stb. nem figyelnek: ki áll jót, hogy valaki bármilly ter­ményével e' földnek vesztett egészségét visszanyeri? Ha továbbá meggondoljuk, hogy az anyatermészet’ csodálatos működése által gyakran más erő rejtezik a’ nö­vény' gyökerében, más a’ szárban, virágban, levelekben, gyümölcsben; 's ez is máskép nyilatkozik a’ fiatalban és idültben, máskép a' száraz, magas vagy alant vidé­ken termettben; 's hogy ez ismét növekedik vagy hanyatlik szárított korában, más­ként hat törötten vagy kivonatban adva, másként forrázva vagy főve, másként hide­gen vagy melegen, pörkölten vagy égetten, egyszerűen kinyomva vagy lombikon szűrve, lepáralogva vagy szesszel hígítva, első mivoltában vagy forrásnak indulva, a' kórroham előtt, közben vagy után nyujva stb.: milly könnyen megfogható, hogy egyesek’ próbatételei akármi körülmény miatt nem kellőleg alkalmazva, 's vagy nem elég sokáig, vagy nem elég helyes életrenddel használva, a’ bajon nem könnyítettek, 's a' másoktól hiresztelt sükert nem adták. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom