Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

100 101 100. Boronalábakon álló harangláb Kerkáskápolnán. 1940. SNF 620 101. Harangláb Máriaújf

alun. 1959. SZNM^TJF 1385 102. A XVni. sz. első évtizedeiben épült molnaszenődi harangláb a Vasi Múzeumfaluban nye- és diófák árnyékába épült, fehérre meszelt kisebb-nagyobb hajlékok sorát találjuk. Az újabb, modernebb téglaépítmények között azonban manapság se ritka látvány egy-egy régi, évszázados, zsúptetős, faboronából épült présház. Ezek a présházak, „pincék", a falubeli faépítményekhez hasonlóan épültek, nagyságuk olykor a lakóházakéval vetekedett. Többségük azonban jóval kisebb volt, és alaprajzi elrendezésük is igen változatos képet mutatott. Ezeket a szólóliegyi présházakat csak nagyon ritka esetben pincézték alá, de pincének nevezték a présház melletti helyiséget, ahol a hordókat tartották. Legegyszerűbb formájuk egy helyiségből, egy „derék"-ból állt. A helyiség egyik oldalán a nagy faprést, a másikon a hordókat helyezték el. Sokkal inkább elterjedtek a két vagy több derékból álló pincék. Voltak olyanok is, amelyek csak présházból és pincéből álltak. Általánosan ismert volt a szobából, présházból és pincéből álló szőlőhegyi épület is. Ezek néha már igazán lakályos kis épületek voltak, hiszen a kisméretű szobában többnyire cserépkályha is állt, körben padok, székek sorakoztak. A cserépkályhát kívülről a présházból fűtötték, füstjét a füstterelő irányította a padlásra. Ennél már jóval mutatósabbak voltak azok a présházak, amelyekhez konyha és cséplőpajta, sőt istálló is tartozott. A présházbeli úgynevezett „pincetűzhelyek" csupán egy 60-80 cm magas sárpadkából álltak. Ezen lehetett főzni, innét nyílt a szobai kályha tüzelőnyílása. A padka fölött a mennyezetről lógott az ágakból font, sárral tapasztott füstterelő. A présházakban álló bálványos, gerendás prések hatalmas tölgyfa építmények. Kicifrázott, faragott, festett gerendái nemcsak méretükkel, de esztétikai színvonalukkal is csodálatot keltenek. Nem volt ritka eset, hogy egy-egy szőlőhegyen kis kápolnát is építettek. A régi iratok szerint ezek is faboronából készültek, tetejüket zsúppal vagy zsindellyel fedték. Katolikus helyeken többnyire bádogtetős fakeresztet is állítottak a szőlőliegyre vezető út 74