Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

A XVIII-XIX. századi gazdasági udvarok építészetileg legszembeszökőbb különálló épületei 2. pajták vo\t3k. A pajták a gabonacséplésnek, a szénatárolásnak, a gazdasági eszközök téli tárolásának, de nemegyszer egy-egy nagyobb családi eseménynek, például a lakodalmaknak, keresztelőknek is színteréül szolgáltak. A korabeli hagyatéki leltárak a XVIII. századból adnak híradást ezeknek a jellegzetes gazdasági épületeknek meglétéről és változatairól. Egy 1785-ből származó őriszentpéteri osztályos egyezségben egy különálló, azaz „különössen léveö pajtá"-t „csak egy fiával és hozája ragasztott kamrácskával" nyilván a kerített ház egyik derekát alkotta. Egy másik egyidejű pankaszi osztályos egyezségben egy „cséplő pajtá"-ról tesznek említést, amelynek „egy fiókja" van „kamrával". Ispánkról és Nagyrákosról istállókkal összeépített pajtákról adnak hírt az összeírok. A fiók vagy pajta fia a pajta szénatároló részét jelenti. Rumban 1753-ban a pajtáskertben egy boronából épült cséplőpajta állt két „fiókkal", előtte pedig egy szénás pajta. Taródfán egy „tséplő pajta két fiókra sövénybül és Talpakra épülve" szerepelt a jegyzékben. E leírások és a még ma is megtalálható pajták alapján elmondható, hogy a kamrás pajták, az egy vagy két pajtafiával rendelkező szénatároló és cséplőpajták, az istállós pajták a megye egész területén általánosan ismertek voltak. Az úgynevezett torkos pajták, ame89. Sárvár környéki kapuk és faragott kapubálványok. Nagy Kálmán rajza nyomán 90. Csényei lakóház faragott kapubálványai és kapui. Nagy Kálmán rajza nyomán 67