Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Bíró Friderika: Az épített környezet (település és építkezés)

XVIII. századi vagyonösszeírásokban gyakran találkozunk bolthajtásos szobákkal. Rumban 1753-ban jegyeztek fel egy szobát „bolt hajtásra". Egerváron 1787-ben egy pintér lakásában egy szobát „boltra", Mihályfán „3 kő boltos szobá"-t vettek lajstromba. Ezek a boltozatos födémű helyiségek azonban tudomásunk szerint kizárólag a kisnemesi téglaépületekben voltak megtalálhatóak. A lakóházak és gazdasági épületek külső megjelenését és a hagyományos faluképbe való beilleszkedését a tetŐk formája is meghatározta. A megye egész területén, de a megyehatárokon túl is a szelemenes tetőszerkezet és a kontyos, illetve csonkakontyos tetőforma jellemezte mind a boronaépületek, mind pedig a sövény- és földfalú épületek fedélszékét. A szelemenes tetők legrégebbi és legegyszerűbb formájával, az ágasfás szerkezettel ma már csak a Vasi Múzeumfaluban találkozhatunk. A vönöcki lakóház utcai homlokzatán a természetes ívű vastag ágasfa különösen szép, archaikus megjelenést kölcsönöz az épületnek. A szelementartó ágast a lakóház két végén a falakon kívül ásták a földbe, s a vastag faág villájába helyezték a szelement. Erre akasztották az egymásba kapcsolt szarufákat, vagy ahogy itt ezen a vidéken mondják, ragokat. 1844-ben a mihályfai hegyben állt egy ágasfás présház, amit a vagyonösszeírók így írtak le: „Vagyon egy prés Ház tüzellő fölött lévő fél padlásra. ... sövénybül ... két szelementartó Ágasokra építve náddal veret födélnek nints szegélle s a fölső falárul is a Nadalás [nádfedés] le szállott." Az ágasfás-szelemenes építkezés a múlt század derekán gyakorlatilag megszűnt. Egyik utolsó hírmondója Vasszentmihályon még 1940-ben látható volt. A szelemenes tető másik változata az ollószáras, ollóágasos szerkezet. 1840-ben Hidegkúton (ma Cankova, Szlovénia) „nagy tölgyfa talp Harmintz ött db épületfa 18 pár Ragg Hat db álló Ollóláb Harmintz három kéve Zsupp" is bekerült egy hagyatéki felmérés jegyzólíönyvébe. 1818-ban Nemesnépi Zakál György is leírta az őrségi tetőik építését: „A' Házföldeket Ollólábokra és 58. Ágasfás, szelemenes lakóház boronafalú kerítéssel. Vashosszúfalu, 1930 körül. SZNM-TJF 6/166 45