Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet

A felsőcsatári Mária-szoborra 1686-ban tett kegyes alapítvány Tallián Eleonóra úrnő. Szokatlanul nyúlánk barokk kápolna védi a ma is színesre festett provinciális Madonna-szobrot. Eredetileg vélhetően szabadon állt magas oszlopon, melynek ma csak a fejezete látható a kápolnában. A szobor alatt nagyméretű töviskoronás szív áll. A szobroknál maradva a feltehetően XVIII. századi, magas oszlopon ülő Krisztus-figurára kell felhívnunk a figyelmet: a bérbaltavári „Búsuló Krisztus" a megyénkben eléggé elterjedt Ecce Homo típushoz tartozik. „A szüleink azt mondták, hogy az Isten megbánta, hogy szabad akarattal teremtette az embert, ezért búsul" - mondták a helybeliek a nemzetközileg elterjedt mondát. Megyénkben a hidak, vizek partján - sőt azon kívül is - sokszor láthatjuk Nepomuki Szent János szobrát. A karakói nemes egyszerűségével emelkedik ki e sorból. A Mária- és a Nepomuki-szobrok mellett a XVIII. század közepén még sok Szentháromság- és Páduai Szent Antal-szobor volt Vasvármegyében. (Páduai Szent Antal vasi kultuszáról: HORVÁTH 1995: 57-64) A képoszlopok között különlegesen szépen épített a balozsameggyesi „Vendel kíptye". A kovácsoltvas részekkel az elmúlt években egészült ki. A kereszteket, feszületeket a XVIII. században még inkább fából faragták. Arról a korabeli írott források - például egyházlátogatási jegyzőkönyvek - nem szólnak, kiegészítették-e már akkor e fakereszteket bádoggal. Napjainkban még mindig számos pléhkrisztus áll megyénk településein. Köztük az ivánci a legismertebb. A sótonyinyőgéri határban álló kis kápolnában gyönyörű „Peléh Isten" áll. A fakereszten erős színekkel festett bádoglemez ábrázolja a felfeszített Krisztust, s alatta a Hétfájdalmú Szűzanyát. Egy bádogtáblán felirat: „A Jézus Krisztus nevének dicsőségére és kínszenvedésének örök emlékezetire." Egy másik lemezen a készíttetők szerepelnek: „Csináltatta Sótonyi Tódi Ferencz, hütvösivel Timár Erzse 1845". Az 1827-es csipkereki kőkereszt lábánál is Fájdalmas Szűzanya áll: egy eddig ismeretlen provinciális kőfaragóműhely remeke. A kenyéri Piéta Hudetz József kőfaragó műve. Elnagyolt vonalvezetése mellett a színes festés erősíti naiv szépségét. Az 1882-ben állíttatott „Fájdalmas képtől" indult húsvét hajnalán a Jézus-keresés". Az idősebb asszonyok a gyerekeket magukhoz hívták és megmosták őket: annak emlékére - mondják -, hogy az Úrjézus lábát is megmosták. „Fájdalmas Pénteken" (Nagypénteken) délután három órakor is e képnél imádkoztak az asszonyok. Ajelesnapok ' ' " ' " Ha januártól decemberig végigjárjuk az esztendőt, számos ünnepet, jeles napot találunk megyénk népi kalendáriumában. Viszont kevés olyan van, amely jellegzetes, művészi értéket is képviselő tárgyat alkot - még ha ez alkalmi jellegű, általában rövid életű is. Vízkeresztkor sok katolikus településen jártak a háromkirályok. Telekestől Nagysimonyiig, Véptől Szakonyfaluig lehetne sorolni azokat a településeket, melyeken e dramatikus népszokás ismert volt. Általában papírcsákóval, papírkoronával ékesítették a legé294