Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet

hessem és a teszent nevedben végezhessem, s igy végzet müvemet akilátja, Nehogy csak bámulva csodálja. Hanem gondoljais, hogy minden munka és az ész Fáradsága kárban nem vész, ha Szentfijad, s te kormányazoda kezeit ily munkára mindenkor kész. Száz ezerszer Dicsértessék és Áldassék az Úrjézus szent neve, és az ő szűz annya Maria neve." Az alkotó tehát - mint fogalmazni szokás - „Isten nagyobb dicsőségére!", s nem a maga dicséretére alkotta e türelemüveget. Bár a türelemüveg készítése nagy ügyességpróba volt, s aki csak meglátta, elismerően nyilatkozott róla. Több szakrális témájú „berakásos üveget" - hogy Pável Ágoston megfogalmazásával éljünk - őriznek közgyűjtemények, de ezek egyike sem olyan pompás darab, mint a bemutatott. (A türelemüvegről egy XVIII. századi adatot közöl Dabóczi Dénes tanulmányában. A sort még további levéltári adatokkal folytathatnánk.) A tisztaszoba ajtajánál a belépőt katolikus családnál szentelvíztartó fogadta. A porcelánból készítettek elterjedése előtt az üveg mellett cserép szenteltvíztartókat használtak. Az 1911-ben Kemenespálfán vásárolt barna csészéjű, sárga hátlapúval kapcsolatban a legrégibb múzeumi bejegyzés adata: „(érdekes forma) igen régi". Hátlapján - erősen egyszerűsítve a sonntagbergi Szentháromság-ábrázolás típusa látható. Formailag hozzá hasonlít a sárvári: a csészére hátul laposan illeszkedik a hátlap. A fehérmázas edénykét szabálytalanul elhelyezett zöld pontokkal színesítették. A reliefes hátlapon Máriacelli Madonna látható. 1950-ben Schleimer János sárvári fazekas ajándékozta a múzeumnak: szerinte a nagyapja - aki szintén sárvári fazekas volt annak idején - készítette. A származási hely nélküli - a régi feljegyzésekből ítélve talán őzgödöri (ma: Rehgraben) lehet, mert onnan is vásároltak a múzeumnak szenteltvíztartót 1912-ben - darab már egy nagyméretű, fent félköríves záródású hátlapot kapott. A hátlap alul a csésze aljáig ér. A zöld-barna mázas cserép szenteltvíztartó csészéje szinte megismétlődve harangként borul a hátlap tetejénél a csésze fölé. Az egymás felé fordított csészék között a hátlapon élénkzöld színű kereszten világossárga korpusz látható. Végül a negyedik, fehér és barna mázas, cserép szenteltvíztartó két oszlopával, kagyló motívumával, apró cikornyáival talán a legjobban hasonlít egyes üvegből készített szenteltvíztartókhoz. Már a magánájtatosság tárgyaival érintettük a búcsújárást. A búcsújárás közösségi és magánájtatossághoz egyaránt sorolható tárgyai például a búcsún vásárolt díszes gyertyák. Otthon a tiszta szobában a sublaton, a szekrényen, a falon őrizték óJíet. Jeles alkalmakkor ezeket gyújtották meg: például körmenet alkalmával ezek égtek az ablakban. Még kopottan is őriz valamit régi szépségéből a piros és zöld, valamint sárga és zöld vonalakkal és virágokkal díszített kiscelli-sárvári gyertyapár. A búcsúkon más viaszból készített tárgyat is lehetett kapni: fogadalmi tárgyakat, votívokat, offereket - ahogy Velemben mondják: „viasztesteket". A megye minden számottevól^b búcsújáróhelyén voltak offerek: Pinkakertesen (Gaas), Szent Viden, Rönökön, Rőtfaluban (RattersdorO, Celldömölkön, Vasváron - hogy 557. Viaszofferek a Savaria Múzeum gyűjteményéből. Vas m. SM 59.1848.1, SM 59.1855.1, SM 59.1834.1 291