Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Horváth Sándor: Népszokások, vallásos élet

554. „Fogadalmi kép", apácamunka. Középen viaszból öntött Isten Báránya-motívum. Az apácamunkák zsúfoltságát a Mária-házak tükrözik vissza. SM 59.1693 1, hely megjelölése nélkül Mint azt az idézett Clara Wassitzky megjegyzi, az apácamunkáknál érvényre jut a „horror vacui", az ürességtől való félelem: ez a „Betlehemi Kisdedecskén" különösen jól látható. A két fenti tárggyal már a szobrokra tértünk át. És itt nyomban a nemrégiben magyar anyag alapján is elemzett tárgytípust, a Mária-házakat kell kiemelnünk. Itt olvashatjuk: „A Mária-házak beisó terének különféle anyagok applikációjával való díszítésében, a téregyüttesek színpadias, a három dimenzió érzékeltetése irányába mutató elrendezésében, az apácamunkák elnépiesedett változatát fedezhetjük fel." (VEREBÉLYI 1993: 174-175) Ugyanakkor a szerző figyelmeztet: e tárgy tartalmát nem lehet pusztán a formai jegyek szintjén megragadni; „a Mária-házakhoz kapcsolódó devoció az, ami a meghatározó, még akkor is, amikor a formai elemek már csak emlékeztetnek, utalnak barokk forrásokra, sőt esetleg teljesen el is szakadnak azoktól". A művirágokkal bélelt vasvári szekrénykében álló nagycelli Mária-szobor másolata szinte elrejtőzik a papírvirágok szirmai között. A századforduló historizmusának szekrényformáját idézi a szekrényke - talán neobarokk, talán csak jól-rosszul megfogalmazott „parasztbarokk" - ugyanúgy, mint az a különleges Mária-ház, melyet 1902-ben cserépből készített a vidorlaki Poznék József Szarvaslakon. (Ezt az alkotó égetés előtt megörökítette a hátlapján.) Beazonosítatlan a timpa287