Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

21. /l nagybirtok területi megoszlása Vasvármegyében 1836. Szerkesztette: Dénes József A birtokrendezések megyénkbeli lezárulásával véglegesen kialakultak a modern polgári birtokviszonyok, amelyek közel egy évszázadon át meghatározták az agrárnépesség sorsát, a földesúri és paraszti gazdálkodás fejló'désének lehetőségeit. A Monarchia közeli piacaira való árutermelés serkentően hatott a mezőgazdasági üzem átalakulására (pl. majorsági, gazdasági objektumok építése, élelmiszeripari - malom, cukorgyár - beruházások, tejszövetkezet alakulása) és a termelés technikai fejlődésére (pl. gépesítés, szentgotthárdi kaszagyár), a földművelési és határhasználati rendszerek megváltoztatására (pl. takarmány és ipari növények szántóföldi termelése, szerves- és műtrágya használata), az állattartás és az állattenyésztés fajtaváltására (pl. belterjes istállózó paraszti szarvasmarha-tenyésztés; nyugati, ún. színes fajták elterjedése, vasi tájfajták - pinkavölgyi tejelőmarha, muraközi ló - megjelenése). A századfordulón Vasvármegye területe: 574 491 hektár, melyből 21 871 hektár a nem termő. A megye területének többi része művelési ágak szerint az alábbi megoszlást mutatja, hektárban: Szántó 264 957 Erdő 154 406 ; : , ;. ..r. Rét 55 848 - ;. '• .^ .: :: Legelő .- 38 917 . v Kert 6 655 Szőlő 4 387 Megjegyzendő, hogy a megye területén a XIX. század végén pusztító filoxéravész előtt jelentős szőlőművelés és bortermelés volt. A kőszegi polgárok pl. bizonyíthatóan mintegy két és fél évszázada nagy gondot fordítottak a szőlőművelésre. Ezt igazolja az 27