Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)
Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken
A takácscéh tárgyai közül a díszítés módjával hívja fel magára a figyelmet a hidashollósi céh zöld mázas korsója. Babérág között sematikus ábrázolású szövőszék és három csónak alakú vetélő szerepel rajta. A nagyölbei takácscéh pecsétjén ugyanezt az ábrázolást találjuk. A körmendi takácscéh ládájának belső felén az elöljárók nevei alatt két babérkoszorú között a koronás kiscímert látjuk. Nemrég kezdődött meg egy jaki vegyes céh zászlóképének restaurálása. A püspöki ornátusban ábrázolt papi személy lábainál többek között a takácscéh mesterségjelvénye, a vetélő is szerepel. Egy Körmenden 1821-ben készített, kézzel festett felszabadítólevélen cserépből kinövő' virágtő, hármas vetélő, és a kezdőbetűkben szívből, illetve cserépből kinövő virág hívja fel magára a figyelmet. A szombathelyi Smaicl István 1843-ban készített takácsremekén korona két oldalán szimmetrikusan elhelyezett magyar címer, szembenéző madár és felülnézetben rózsa ékeskedik. A hegyhátsáli nemes takács Horváth Vendel által az 1920-as években készített nagyünnepi kenyérruhákon az alábbi motívumok szerepelnek Németh Józsefné elmondása alapján: „ Oltári kelyhet két madár fogja, két madár fogja az oltári szentséget, két madár fogja a rózsát a szájukkal, két madár rózsafüzért fog, két madár a kehelyből iszik, két madár szembenéz. A másik ruhán váltakozva orgonasíp, kottatartó, rózsa látható. " Bábsütők A bábsütő, mézesbábos mesterség szerszámkészlete az összes múzeumokban találhatónak több mint egytizede, 2500 darab. Ez a magas szám a korai gyűjtést, már a századelőn a mézesbábos mesterség felé megnyilvánuló érdeklődést tükrözi, illetve műveléséhez szükséges sok apró kis szerszám, segédeszköz nagy mennyiségét takarja. Vas megyében Kőszegen Püski Gyula, Sárváron Balassa Sándor, Szombathelyen Dax László, Körmenden Tóth Lajos műhelyei kerültek közgyűjteménybe. E nagy tárgyegyütteseken kívül Pável Ágoston 1928-ban Dőlte bábostól Szentgotthárdról 15 darabot, míg késól^b a Néprajzi Múzeum Vasvárról 20 db ütőfát vásárolt. Az Iparművészeti Múzeumba pedig a legkorábbi, XVIIXVIII. századi mézesbábos ütőfák kerültek még jóval a háború előtt. A múzeumokban a Vas megye területéről származó ütőfa a 200 darabot is meghaladja. Rendszerezésük, feldolgozásuk a jövő feladata. A XVT. századtól ismerjük a faragott faformákat, amik a mézes sütemények sokszorosítását tették lehetővé. A mézeskalács eredetileg kolostorokban készült és egyházi szokásokhoz kapcsolódott, csak később terjedt el Dél-Németország, Ausztria, Svájc területéről Magyarországra. A mézeskalácsos ipar kialakulása nálunk Pozsony (Bratislava), Sopron, valamint főként felvidéki és erdélyi városok nevéhez fűződik. Az itt működő kézművesek írásos említése a XVI. század végéről valók, az első ma223