Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

A takácscéh tárgyai közül a díszítés módjával hívja fel magára a figyelmet a hidashollósi céh zöld mázas korsója. Babérág között sematikus ábrázolású szövőszék és három csónak alakú vetélő szerepel rajta. A nagyölbei takácscéh pecsétjén ugyanezt az ábrá­zolást találjuk. A körmendi takácscéh ládájának belső felén az elöljárók nevei alatt két babérkoszorú között a koronás kiscímert látjuk. Nemrég kezdődött meg egy jaki vegyes céh zászlóképének restaurálása. A püspöki ornátusban ábrázolt papi személy lábai­nál többek között a takácscéh mesterségjelvénye, a vetélő is szere­pel. Egy Körmenden 1821-ben készített, kézzel festett felszabadí­tólevélen cserépből kinövő' virágtő, hármas vetélő, és a kezdőbe­tűkben szívből, illetve cserépből kinövő virág hívja fel magára a fi­gyelmet. A szombathelyi Smaicl István 1843-ban készített takács­remekén korona két oldalán szimmetrikusan elhelyezett magyar címer, szembenéző madár és felülnézetben rózsa ékeskedik. A hegyhátsáli nemes takács Horváth Vendel által az 1920-as évek­ben készített nagyünnepi kenyérruhákon az alábbi motívumok szerepelnek Németh Józsefné elmondása alapján: „ Oltári kelyhet két madár fogja, két madár fogja az oltári szentséget, két madár fogja a rózsát a szájukkal, két madár rózsafüzért fog, két madár a kehelyből iszik, két madár szembenéz. A másik ruhán váltakozva orgonasíp, kottatartó, rózsa látható. " Bábsütők A bábsütő, mézesbábos mesterség szerszámkészlete az összes múzeumokban találhatónak több mint egytizede, 2500 darab. Ez a magas szám a korai gyűjtést, már a századelőn a mézesbábos mesterség felé megnyilvánuló érdeklődést tükrözi, illetve műve­léséhez szükséges sok apró kis szerszám, segédeszköz nagy mennyiségét takarja. Vas megyében Kőszegen Püski Gyula, Sárváron Balassa Sán­dor, Szombathelyen Dax László, Körmenden Tóth Lajos műhe­lyei kerültek közgyűjteménybe. E nagy tárgyegyütteseken kívül Pável Ágoston 1928-ban Dőlte bábostól Szentgotthárdról 15 da­rabot, míg késól^b a Néprajzi Múzeum Vasvárról 20 db ütőfát vá­sárolt. Az Iparművészeti Múzeumba pedig a legkorábbi, XVII­XVIII. századi mézesbábos ütőfák kerültek még jóval a háború előtt. A múzeumokban a Vas megye területéről származó ütőfa a 200 darabot is meghaladja. Rendszerezésük, feldolgozásuk a jövő fel­adata. A XVT. századtól ismerjük a faragott faformákat, amik a mézes sütemények sokszorosítását tették lehetővé. A mézeska­lács eredetileg kolostorokban készült és egyházi szokásokhoz kapcsolódott, csak később terjedt el Dél-Németország, Ausztria, Svájc területéről Magyarországra. A mézeskalácsos ipar kialakulá­sa nálunk Pozsony (Bratislava), Sopron, valamint főként felvidé­ki és erdélyi városok nevéhez fűződik. Az itt működő kéz­művesek írásos említése a XVI. század végéről valók, az első ma­223

Next

/
Oldalképek
Tartalom