Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

389. Kívül barna mázas, áttört díszü, kettős falú pohár, fazekas mesterremek, XIX. század második fele. Vas megye. SM 58.179.1 Mindössze 11 cm magasságú az a barna mázas, kettős falú gombfedeles pohár, melynek ívelt füle csavart kötelet utánoz. A hálószemen áttört, geometrikus díszítésű kis pixis elkészítése nagy feladat lenne még a régi gerencsérek ma élö utódainak is. A kiöntős szájhoz hajszálpontosan illeszkedő fedő és a kettó's edényfal megalkotása készítésének feltételezett időpontjában, a XIX. század második felében sem lehetett egyszerű dolog, hanem remekmunkaszámba ment. Fedelének belső felén M. A. bevésés található, az edényke belül zöldmázas. A Savaria Múzeum korai gyűjtései között szerepel, lelőhelye és készítője ismeretlen. Fésűsök • , ; ; A fésűsmesterség nem számít a legismertebb, legelterjedtebb foglalkozások közé. Országszerte mindössze 14 önálló céhe volt, a múzeumokban ennek ellenére féltucatnyi műhely teljes felszerelése megmaradt, négy esetben pedig kisebb kiegészítésekkel teljessé tehető lenne, ha ma is űznék e mesterséget. Vas megyében Kőszegen Visnya Aladár 1937. évi gyűjtése eredményeként 225 darabból álló, csakem teljes műhely található. Egyedül itt volt céhük a fésűsöknek. I. Ferenc 1827-ben adott számukra privilégiumot. A Városi Múzeum őrzi 1828-ban készült rézpecsétjüket. Szokott jelvényük: nyitott korona alatt címertartó szárnyas angyalok között szaruból készített konty- és bontófésű, a pajzs alatt keresztbe tett babérágak. A fésűsök ládája is megmaradt, melyet Batár Ferenc így írt le: „Fenyő alapon belül citrom és mahagónifa, kívül dió borítású, feketére fényezett részletekkel. Négy pogácsa 212