Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Nagy Zoltán: Népművészet céhtárgyakon és mesterműveken

tartja, míg a másik oldalon a céhtagok nevei alatt a készítés és renoválás 1753 dátuma, valamint paszománt és bevont gombok láthatók (SZÖVÉNYI 1975). A rohonci (Rechnitz) mészárosoké pedig jelenetet ábrázol. Egyik oldalán a hagyományos viseletbe öltözött kötényes mester taglófejszéjével éppen a szelindekek által szorongatott marha fejére készül lesújtani, míg másik oldalán Isten báránya, fölötte német felirat középkorias mondatszalagon. A harmadik-negyedik megmaradt jánosházi, illetve jaki behívótábla teljesen díszítetlen, barokk címerpajzs alakú, festetlen darab. Árszabások vallatása Amennyiben kíváncsiak vagyunk, hogy a korábbi századokban mit készítettek a kézműves mesteremberek, úgy azt a vármegyei limitációk-árszabások XVII-XVIII. századi adataiból megtudhatjuk (BENDA 1989, DOMONKOS 1991, NAGY 1995). A fazekasok 1770, 1775, 1812-ben készített árszabásaiból az edények díszítési módjáról szinte semmit sem tudunk meg azon kívül, hogy biztosak lehetünk benne, „feketemíves fazekasok" is dolgoztak a vármegyében, mivel egy „fekete közönséges kálha" felrakásáért 20 krajcárt kértek. A „mázas míves fazekasok" készítményeiről sem derül ki a díszítés mértékéről sok, mindössze egy sovány adat utal arra, hogy 1770-ben „Nagyobb Paraszt virágos fazékot", illetve más helyen „parasztos" gyertyamártó fazekat készítenek. Itt a parasztos szó a fazekat illetően nyilvánvalóan a megrendelő ízlésére készült holmit hangsúlyozhatja, a gyertyamártó esetében pedig díszítetlen, egyszerű edényt jelent. A kalaposok àTsZ3b2LS2iit (1725, 1744, 1766, 1777, 1793, 1812, 1818) átböngészve sem jutunk többre annál, hogy „egy juh gyapjúból készített legnagyobb kerék kalap vászon béléssel, zsinórral" mennyibe kerül. A pásztorviselet extra megformálású darabjairól a hivatalos iratokból e korból még nem nyerhetünk képet, pedig azokat is kalaposok készítették. A szürszabók termékeinél is csak közvetett adatunk van a szép díszített szűrök és ködmönök csinálására, mivel mint az köztudott, Győr, Veszprém, Zala és Vas megyékben is tiltották a cifraszűr készítését. „A tzifrázott szűrök varratása- elfoglalás... testi büntetés terhe alatt továbbá is tiltatik" hirdeti a Nemes Vasvármegye 1812. évi árszabása. A cifraszűr viselete meg is szűnik nemsokára. Ritkaságnak számít egy-egy hímzett darab múzeumba kerülése, mint amilyen a sárvári, illetve Szombathely környékéről származók, melyekről Huszka József színes rajzokat is készített a múlt század fordulóján. Milfait Ferenc szívből kinövő virágtővel díszített, bevarrt ujjú cifraszűrét pedig csupán csak a közkedvelt mézeskalács ütőformán tanulmányozhatjuk. A szűcsök munkáinak limitálásakor sem kapunk alább bővebb információkat: „Egy férfinak való rövid ködmen fekete prémmel körös körül", „egy juhásznak való galléros ködmön", vagy a „guba ködmen, vagyis prém nélkül való" nem árul el sokat a ruhadarabok díszítettségéről. Az 1793. évi árszabásban az „asszonynak való föstött ujjas ködmen" legalább a 356. ar-b. A rohonczi (Rechnitz) mészároscéh behívótáblája 1850. SM 59.1667.1 205