Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

12. Vas megye tájai. Horváth Ernő alaptérképe nyomán egyben a folyó ártere, mely észak felé kiszélesedve beleolvad a Rábaköz síkságába. - Kemeneshát. A Rába-völgy keleti oldalán található, kavicstakaróval fedett magaslat. Valójában egy középtáj neve, mely további kistájakat foglal magába, s ezért nevének használatában van némi bizonytalanság. - Kemenesalja. A Kemeneshát és a Marcal vizenyős lapálya között elterülő kaviccsal fedett, lankás halomvidék, melyből tanúhegyként emelkedik ki a Ság-hegy és a Kis-Somlyó bazaltvulkán kúpjaival. - Cser, Cserhát. A Kemeneshát Sárvár-Marcaltő közötti lealacsonyodó, kavicsos-homokos, tagolatlan plató. Nevét a mára már eltűnt, egykor itt található csertölgy erdólcról kapta. - Vasi hegyhát. A Kemeneshát középső szakasza; enyhén tagolt kavicstakarós hátság, melyet kelet felé fokozatosan vastagodó vályog, helyenként pedig lösz fed; néhol felszínre kerülő homokréteggel. - Őrség, Alsó-Őrség (Őrségek, Őrvidék). A Kemeneshát délnyugati vége. Mély, széles völgyekkel tagolt dombvidék. A dombok felszínét az Ős-Rába kavicstakarója fedi. A Kerkán túl fekvő része a Zalai dombság felé képez átmenetet. Múlt század eleji leírás szerint: „Eörséghnek földje általánossan igen agyagos, sok helyen követses, sovány, terméketlen és nagy részént haszonvehetetlen. Az alacsonyabb és síkabb Helyeken valamivel jobb és ott míveltetik..." (NEMESNÉPI ZAKÁL 1818). Az Őrség két területileg elkülönülő részből áll: az északi, kisebb Felső-Őrség ma m