Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Flórián Mária: Hogy öltözködött a Vas megyei köznép?

és 59.1927.1 Jakfa) az 1890-1920-as évek közötti divathóbortok követőinek tűnnek, akárcsak a különálló, az ujjasokra alkalmanként illeszthető' körgallérok (59-1924.1 Kissitke és 60.313.23 Sorkikápolna). Az ilyen ruházathoz illenek a múzeum gyűjteményének magas sarkú, gombos fekete félcipői (60.313.37.1-2 Sorkikápolna) és a magas szárú, „evelasztin", vagyis „everlasting", örökké tartó, erős matériából szabott és orrán, sarkán borított, lakk-káplis, fekete hímzett női cipők (59.1923-1.1-2 h. n.). Természetesen a Savaria Múzeum őriz „parasztosabb", ill. korábbi divatokhoz kapcsolódó, sajnos jobbára adatolatlan öltözetdarabokat is. Becses darabja a lila brokát, fémszálas, mély kivágású, elöl fűzött „melles" (59-1913.1 h. n.) a derekára erősített csípőpárnákkal, s még régiesebb a hátán fabetétes feszítővel merevített fűzőjellegű mellény Szentpéterfáról (69-2.17 Szentpéterfa). E pruszlikos öltözködéshez még szorosabban kapcsolódtak a múzeumban található különféle rendeltetésű fehér, hímzett kendőik (88.1.1 Pinkamindszent; 65-25-1 és 59-1961.1, 59-1962.1 Sorokpolány) és néhány fölkötő. A kasmír alapanyagú szabott főkötők (59-1956.1 és 59-1957.1 Rábagyarmat) és azok atlaszselyem, kéregpapírral merevített társai (59-1937-1 és 59-1955-1 Rábakéthely) mellett az apró neccelt kontytartók (59-1954.1 Magyarlak és 59-1952-1 Farkasfa), horgolt betétekkel kombinált batisztfőkötők (59-1944.2 és 59-1948.1 Döröske) használatáról, elterjedési köréről a múzeumi segédlet alapján azonban nem tudunk meg részleteket. A férfiak hajdani öltözetéből jóval kevesebb tárgyi emléket őriz a múzeumi gyűjtemény, mint a nőkéből. E néhány adat se321. Női félcipő. Sorkikápolna, é. n. SM 6031337 322. Lakk-káplis „evelasztin" cipő. Vas m.,é.n. SM 59.1923.1 185