Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Vas megye – történelem, táj és ember

VAS MEGYE TÖRTÉNELEM, TÁJ ÉS EMBER A mai Vas megye az 1950. évi területrendezés során kialakított közigazgatási egység. Döntő többségében a történeti Vasvármegye területét foglalja magába, annál azonban lényegesen kisebb. A megye nagymértékű területvesztése az első világháborút lezáró békekötések következménye, mely az ország és a megye nyugati határának megváltozását eredményezte. Ezt követően a megye északi, keleti és déli határvonalain kisebb módosítások növelték ugyan Vas megye területét, de így is hazánk területileg és a lakosság számát tekintve is egyik legkisebb megyéje. Magyarország legnyugatibb megyéjének területe több ezer éves kultúra emlékeit őrzi, a térség történelme szorosan összefügg a Kárpát-medence meghatározó sorsfordulóival. Földje civilizációkat kapcsolt össze; Európa nyugati és keleti, északi és déli területei között. E közvetítő, összekötő szerep a történelem során hol az egymás szomszédságában élő népek kulturális egymásrahatásában, akkulturációs folyamatokban (pl. kelták, rómaiak, avarok, frankok, szlávok); hol ellenségeskedésekben, háborúskodásokban; hol a térséget átszelő kereskedelmi utak (pl. az ún. borostyánkő út), hadászati át- és felvonulási területek formájában és funkcionálásában öltött testet. A honfoglaló magyarság megtelepedése során Vas megye térsége a magyar nyelvterület nyugati határává vált, s a kalandozá- . sok korának végén pedig ez a terület lett a klasszikus keleti min- , tára kiépített gyepűvidék, ahová a magyarok ún. határőr népességet (lásd: Őrség) telepítettek. Sajnos nem rendelkezünk pontos . / információkkal és hiteles forrásokkal Vas megye területének megszállásáról. Szerény régészeti és bizonyos helynévi adatok ar- ., ra engednek következtetni, hogy Vas megye területe is részese volt a korai századok nemzetségi, egyházi, királyi és várbirtokok szerveződésének. A fiatal magyar állam Géza és I. István alatt, majd ezt követően még évszázadokig állandó harcban állt a német-bajor, késól^b az osztrák fejedelmekkel és hercegekkel. A . nyugati végek megerősítésére már a XI-XII. században jelentős ^ várak, egyfajta várláncolat épült ki, melybe beletartozott Mosón- • ; magyaróvár. Kapuvár, Sárvár, Ikervár, Vasvár, Győrvár, Egervár és a korábban szlávok lakta Zalavár. Arra a kérdésre, hogy a • . ; Lapincsig kiterjesztett határterülettől miért beljebb épült ki a vá- , . rákkal megerősített védővonal, a magyarázatot a gyepűelve, szer- ^ v> ',;< , ^ kezete és felépítése adja. A magyarok és a szomszéd népek között ősi szokás szerint egy széles, lakatlan, vagy gyéren lakott, bár 1. Ajaki templom 9