Gráfik Imre: Vas megye népművészete (Szombathely, 1996)

Gráfik Imre: Bevezető

nált lehetőséggel, megkísérelje számba venni Vas megye népművészetének tárgyi emlékanyagát. A népművészet fogalma alatt ez esetben tehát szűkebb értelemben véve a tárgyak művészi megformálását értjük, nem szorítkozva azonban csak a szakirodalomban is előforduló díszítőművészet fogalmára és tartalmára, mivel ez utóbbi nem átfogó terminusként, tárgyunk további leszűkítését jelentené. Részben azért, mert a népművészetnek a díszítő jellege mellett ábrázoló ága is van, részben pedig azért, mert a tárgyak esztétikai megítélése szempontjából nem csupán díszítésük mérvadó, hanem megformálásuk más mozzanatai is. Ez a szemlélet és az a törekvés, hogy minden korábbinál szélesebb tájékozódás alapján feltárt anyagra terjedjen ki a bemutatás, remélhetően azt eredményezi, hogy ismereteink nemcsak mennyiségileg növekednek meg, hanem minőségben is új elemek, jelenségek, folyamatok kerülnek felszínre. Vas megyére vonatkozóan látszólag könnyű a helyzetünk, ugyanis a korábbi áttekintések, összefoglalások aránytalanul szerényebb anyagra vonatkoznak, mint amelyet megítélésünk szerint a térség népművészete indokol. Feldolgozásunk alapját a megye legrégibb múzeumában, a Savária Múzeumban őrzött néprajzi anyag adja. Vizsgálódásunk természetesen kiterjed a megye más közgyűjteményeire is, elsősorban a megyei múzeumi szervezet jelentősebb területi, táji, városi múzeumaiban gondozott néprajzi gyűjteményekre: Kőszeg Jurisics Miklós Múzeum, Sárvár Nádasdy Ferenc Múzeum, Körmend Rába Múzeum, Vasvár Helytörténeti Múzeum, Szentgotthárd Pável Ágoston Múzeum. Az anyag feltárása folytatódott a megyében található kisebb-nagyobb helytörténeti gyűjteményekben, falumúzeumokban, tájházakban: Jánosháza, Csempeszkopács, Nagygeresd, Pankasz, Hegyhátszentmárton (Lásd: NAGY 1989). Tájékozódásunk nem szűkülhetett csak Vas megyére, hiszen tudománytörténeti tény, hogy részben a budapesti Néprajzi Múzeum, részben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum számottevő Vas megyéből származó műtárgyállományt őriz. Ez utóbbi - a Vas megyében található szabadtéri néprajzi létesítményeken (Vasi Múzeumfalu, Szalafő Pityer szer, Cák pincesor) kívül nyugat-dunántúli tájegységében mutat be Vas megyéből származó népi építészeti emlékeket, számtalan népművészeti szempontból is figyelmet érdemlő eszközanyaggal, berendezési tárgyakkal (KURUCZ-BALASSA-KECSKÉS 1987). A népművészet kutatásában - különösen ma, amikor a helyszínen a téma már egyre nehezebben vizsgálható - hangsúlyos a múzeumok gyűjteményeinek jelentősége, mert azokban, ha nem is az élet valóságos arányait tükrözve, de - különösen az utóbbi évtizedek hiánypótló gyűjtő- és kutatómunkája következtében megtalálható a népi kultúra, a paraszti életmód, a falusi életforma, s a mezővárosi lakosság csaknem teljes eszközkészlete, illetve annak keresztmetszete.