Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
LJUDSKE PESMI poročil m motivov ljudskih pesmi. -»Slovenci ga večinoma poznajo kot "zlatega", kajti obljuba na koncu molitve je zelo dragocena: molivcu bodo vsi grehi odpuščeni. V Porabju imenujejo to molitev "Molítef od móuk (muk) Jezošovi", ki je iz treh delov. V uvodu se seznanimo z osebo, okoliščinami in s prihodnjimi dogodki. V drugem deluje epični, dramatski prikaz posamičnih dogodkov Kristusovega trpljenja (Jezusa ujamejo, mučijo, obsodijo, ponižajo, križajo, naravni pojavi, pogovor med Marijo in Jezusom, Kristusova kri). V zaključku zvemo za izvir (Mali Jezoš tak veli) in duševno korist molitve (grèji se odpistijo). népi imák— A templomon kívül mondták el. A legismertebb, egész Európában elterjedt, a Jézus szenvedéséről szóló népi ima (molítef) — az "Arany Miatyánk" — változatai a -»Szlovénvidéken is ismertek. A nép ismerte az Úr imáját (Miatyánk) és Mária imáját (Üdvözlégymána). Ebben a családi körben — Atya - Anya - Fiú — hiányzott a Fiú imája, így keletkezett az Arany Miatyánk evangéliumi jelenetek és népdalok motívumaiból. A -»szlovének "aranynak" hívják, mivel egy nagyon értékes ígérettel fejeződik be: az imádkozónak mmden bűne megbocsáttatik. A Szlovénvidéken az ima elnevezése: "Ima Jézus szenvedéseiről — Molítef od móuk Jézosovi". Az ima három részből áll. A kezdőkép megjeleníti a személyt, a szituációt és érzékelteti az elkövetkezendő eseményeket. A középső rész a szenvedéstörténet egyes fázisainak epikus, dramatikus megjelelenítése (Jézus elfogása, kínzása, elítélése, megalázása, keresztrefeszítése, az ezt követő természeti jelenségek, Mária-Jézus párbeszéde, Jézus lehulló és fölfogott vére). A záradék jelzi az ima eredetét (A kis Jézus azt mondja) és az elvégzéséért járó lelki hasznot, kegyelmet (bűnei megbocsáttatnak). Lit.: M. Kožar Mária: "Arany Miatyánk". (Zlati očenaš.) In: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok XV. Veszprém, 1993. 27-34. p. LJUDSKE PESMI (pésen) — Po motiviki in tematiki so najbolj podobne pesmim v Prlekiji na Štajerskem. Za najstarejšo lahko imamo različico srednjeveške velikonočne pesmi iz stiškega rokopisa ( 15. stoletje) "Kristus nam je od smrti stao ", ki seje ohranila v rokopisni pesmarici (1864) gomjeseniškega župana Štefana Pinterja. V 16. stoletje segajo koledna pesem "O sveti trej krali " in dve božični (Marija se zdaj trudi, Sveta mati bouža). V 18.-19. stoletju so nastale rokopisne zbirke mrliških in romarskih pesmi, v 20. stoletju pa zbirke ljudskih pesmi. Od okrog 130 objavljenih porabskih ljudskih pesmi so bile različice četrtine natisnjene že v Štrekljevi zbirki (Slovenske narodne pesmi 1895-1923). népdalok — Motívumaik és tematikájuk szerint leginkább a szlovén Stájervidék Prlekija tájegységének dalaihoz hasonlítanak. Legrégebbi közülük egy középkon húsvéti ének— "Kristus nam je od smrti stao " — "Krisztus feltámadt" — a Stična-i kéziratból (15. század),
