Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

67 LESENE VILE L LAN (lén) — Iz semena domačega (prézar) in divjega (divdják) lanu — rastline z vlakni za izdelavo platna — so pridobivali tudi rastlinsko olje za -»razsvetljavo in -»zdravljenje živine. Sámo seme so dajali kuhano kravam po skotitvi, olje (jérnajs) pa so primešali tudi k barvam. Od druge polovice 19. stoletja naprej so se na Madžarskem ukvarjali s pridelovanjem in predelovanjem lanu predvsem v zahodnih in severnih pokrajinah, kjer so živele manjšine, in v Transilvaniji, (-^blago, -^hlače, -»noša, -»pustni našemljenci, -^pustni torek, -»predenje, -»predilstvo, -»setev, -»tkanje) len (lat. Linum usitatissimum) — A házivászon alapanyagául szolgáló rostnövény. A házi {prézar) és a vadlen (divdják) magjából -»világításra és -»állatgyógyászat céljára szolgáló növényi olajat is nyertek. Magát a magot tözve adták a teheneknek elles után, az olajat (Jérnajs) pedig festékekhez is keverték. A 19. század második télétől Magyarországon a len termesztésével és háziipari téldolgozásával elsősorban a nemzetiséglakta nyugati és északi részeken, ill. Erdélyben foglalkoztak, (-»farsangi alakoskodók, -*fonás, ^húshagyókedd, -»lenmunka, -»nadrág, ^ruhaanyag, -»szövés, -»vetés, -»viselet) LESENE VILE (vile) — Uporabljajo jih pri obračanju sena na -»travniku in metanju na voz in na podstrešje. Držaj (štiiu, srèjdnje) in vcepljena (fcépleno) roglja (oré) sta iz akacij mega lesa ter povezana s "klini". Izdelovali so jih sami. /i vile — V sosednje madžarske kraje so se razširile iz avstrijskih in slovenskih pokrajin; imenujejo jih "nemške ali slovenske" vile. (-»košnja) favilla — Szénaforgatáshoz (-»rét) és Annak szekérre, illetve padlásra hánya-