Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

63 KRST KRČMA (krčma) — Lokal, v katerem strežejo samo s pijačami. Na -»Gornjem Seniku so bile do 1. 1945 štiri krčme, potem dve, od 1990 so štiri. Tudi v -»Stevanovcih so imeli štiri krčme. Prva je začela delovati 1. 1876, tri krčme so bile odprte v 30. in 40. letih. Danes je v vasi ena krčma. Na -»Dolnjem Seniku in v -»Slovenski vesi so odprli dve krčmi v začetku stoletja(1915 m 1900). Danes je na Dolnjem Seniku m na -»Venci po ena krčma, v Slovenski vesi dve. V-»Ritkarovcih je bila krčma med I. 1920-1949. V -»Andovcih je ostala ena od dveh predvojnih krčem. V teh krčmah so v prvi polovici 20. stoletja točili žganje in vino, pivo pa le po drugi svetovni vojni. Na Venci so točili tudi sok, imenovan "krákedli ". V števanovski in andovski krčmi so imeli tudi prenočišča. kocsma — Olyan helyiség, amelyben csak italt szolgálnak fel. -»Felsőszölnökön 1945-ig négy kocsma (krčma) működött, aztán kettő, az 1990-es évektől négy van. -»Apátistvánfalván a négy kocsma közül az első 1876-ban nyílt, három a harmincas-negyvenes évekig üzemelt. Ma egy kocsma van a faluban. -»Alsószölnökön és -»Rábatótfaluban a század elején (1915 és 1900) nyílt két kocsma. Ma Alsószölnökön és -»Permisén egy, -»Rábatótfaluban pedig két kocsma van. -»Ritkaházán 1920 és 1949 között üzemelt kocsma. -»Orfaluban is csak egy kocsma maradt meg a kettő közül. Ezekben a kocsmákban a század első felében pálinkát és bort mértek, sört csak a második világháború után. Permisén \m,"krákedlit", alkoholmentes italt is árultak. Az apátistvánfalvi és orfalui kocsmában vendégszobák is voltak. KRST (krst) — Obred, s katerim sprejmejo -»novorojenčka v krščansko Cerkev. H krstu sta nesla otroka -»babica m botra drugi ali tretji dan po rojstvu. Danes krstijo šesti ali sedmi dan. Ob krstu -»boter in botra podarita otroku križemnik (križn/m/ico), otročnici pa hrano (biit/o/ro) v jerbasu (krblača): -»vrtanek, -»štruklje, kuhano kokošje meso, surovo meso, rezance in vino. biitra Jerbas nesejo ponavadi na glavi s svitkom (svíjek, glávnjek). Botnnjo (krstitk/tj/e) priredijo na krstni dan ali naslednjo nedeljo v hiši, kjer seje otrok rodil, ali v gostilni. Gostija — na kateri so navzoči boter in botra, starši, sestre m bratje, ožji sorodniki — traja pol dneva.