Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

KRILO 60 bučno seme) ali brez. Razrežejo jih na trikotne kose. Jedo jih za kosilo, predvsem ob postu, (-»buče, -»repa, -»vsi sveti) béles — Kerek kovásztalan sült tészta, amely lehet töltött (répa, alma, tökmag) vagy töltetlen (pogače, zóuniki). Háromszög alakban szeletelik fel és ebédre fogyasztják, főként böjt idején, (-»lisztes ételek, -»répa, -»tök, -»mindenszentek napja). KRILO (sràjca, tji/é/klá) — Žensko spodnje in vrhnje oblačilo. V 19. stoletju je na pas krojeno, bogato nagubano vrhnje krilo segalo do gležnjev. H krilu so ženske nosile -»rokavce in -»predpasnike. V prvi polovici 20. stoletja so mlada dekleta imela rožasto zakmašno krilo iz platna. V -»Stevanovcih so na nagubano krilo spodaj prisili raznobarvne trakove (žnjoura) v dveh vrstah, in tudi spodnji rob je bil zavarovan s trakom. Po prvi svetovni vojni in med drugo vojno so revnejša dekleta nosila papirnata in grobo lanena (zgrébno) spodnja in vrhnja krila. Spodnje krilo je bilo široko in je imelo spodaj dvojni čipkasti naborek (šmizli). Po letu 1940 so ženske nosile krilo iz modrotiskanega blaga. Praznično krilo je bilo podobno meščanskemu. Nabrano spodnje in vrhnje krilo nosijo starejše ženske še danes. szoknya — Női alsó és felső ruhanemű. A 19. században az ővpántos, sűrűn ráncolt felső szoknya (srajca, tjí/é/kla) lábszárközépig ért. A szoknyához -»ujjast és -»kötényt hordtak a nők. A 20. század első felében a fiatal lányok misére rózsaszín szövet szoknyát öltöttek. -» Apátistvánfalván a húzott szoknyára alul különböző színű zsinórokat (znjóura) varrtak két sorban és az aljára is került koptató. Az első világháború után és a második alatt a szegényebb lányok papírból és durva lenvászonból (zgrébno) sràjca készült alsó- és felső szoknyát hordtak. Az alsószoknya széles volt és alul dupla csipkés hói (šmizli) díszítette. Az 193040-es évektől a nők kékfestő szoknyát hordtak. Az ünnepi szoknya hasonló volt a városihoz. Húzott alsó- és felső szoknyát az idősebb asszonyok ma is hordanak. KRIŽ (kriz, krèjz) — Pri -»žetvi s srpom so skladali snope s klasjem drugega proti drugem v obliki križa, ki je štel pri pšenici 18, pn rži 22 snopov. Spodnji snop se je imenoval šolnik (školnik), najvišji pa pop (pôp). Na eni njivi je bilo ok. 15-20 knžev. Razen -»Gornjega Senika so skladali snope v križe tudi pri žetvi s koso (-»snop). — Simbol sonca, zlasti v obliki svastike (-»pirh), in magični znak na stavbah ter predmetih proti -»urokom (-»lončarstvo). Kot razpelo je znamenje Kristusove odrešilne