Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

47 INTERETNIČNI ODNOSI I IGRAČE {spile, šale) — Otroške igrače so bile od začetka stoletja do konca druge svetovne vojne zelo skromne. Deklice so se igrale s punčkami, fantiči pa z žogami iz krp. Cepetavčka (plèsec, plésac, br kanca) so delali iz lesenega motka za sukanec. Možička (dedaš) so izdelali iz kartona in mu noge in roke premikali z vrvico. Fantiči so si izrezljali bezgove piščalke in puške. Na prostem so se igrali z žogo, z žganimi glinastimi kroglicami in se šli skrivalnice {apače špilati). ß plèsec játékok — A gyerekek játékai {spile, šale) a század elejétől a második világháborúig nagyon szerények voltak. A kislányok rongybabával, a fiúk rongy labdával játszottak. A pörgettyűt {plèsec, plésac, brkanca) a varrócérna faorsójából készítették. Kartonból kivágott emberke {dédas) kezét, lábát cérnával mozgatták. A fiúk bodzafasípot és puskát faragtak maguknak. A szabadban labdával, agyaggolyócskákkal játszottak és bújócskáztak {apače špilati). INTERETNIČNI ODNOSI — So najtesnejši z Madžari, s katerimi živijo skupaj že 1100 let. Prizorišče njihovih stikov je del Panonije, današnje obmejno ozemlje: Prekmurje v Sloveniji in pokrajina Őrség, -»Porabje v županiji Vas, ter Göcsej in Hetes v županiji Zala. Skupne kulturne elemente lahko odkrijemo v prvi vrsti v materialni kulturi, ki jo določajo predvsem geografske in zgodovinske okoliščine. Tako na primer: tip naselja s hišnimi skupinami (szer), tradicionalna stanovanjska in gospodarska poslopja, nadstropne stavbe za shranjevanje žita in živil (kašče), panonska tesana skrinja z geometričnimi ornamenti in s sedlasto streho. Oba naroda sta poznala ajdo, možar in nožno stopo za phanje ajde oziroma kašo. Kot surovino za platno so pridelovali bolj lan kot konopljo. Do konca druge svetovne