Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

45 HLEV HIŠNO IME (iž/i/no imé) — imajo posamezne -»hiše oziroma -»družine v vsaki porabski vasi. Če družina izumre, njeno hišno ime lahko podeduje tudi družina, ki z njo ni bila v sorodu. Prebivalci poznajo, imenujejo in ogovarjajo drug drugega po hišnih imenih. Po poroki se mož in žena še naprej imenujeta vsak po svojem hišnem imenu oziroma sčasoma postane prevladujoče hišno ime tistega zakonca, v katerega hiši stanujejo. Otroci podedujejo hišno ime hiše, v kateri doraščajo — tudi v primeru, ko ne gre za očetovo, temveč za materino hišo. Posamične hiše tvorijo -»skupine hiš. (-»poimenovanje) háznév — Az egyes -»házak, illetve •^családok miden szlovén faluban háznevet (ižno imé) viselnek. A család kihalásával a házneveket a nem rokon család is örökli. A lakók egymást háznevükön ismerik, emlegetik és szólítják. Házasságkötés után a térj és a feleség továbbra is a saját háznevén ismert, illetve idővel annak a házneve válik általánossá, akinek a házában laknak. A gyerekek annak a háznak a háznevét öröklik, amelyben felnőnek. Abban az esetben is, ha az nem az apa, hanem az anya háza. Az egyes házak -»házcsoportokat alkotnak, (-»névadás) HLACE (lacé) •— Fantiči do šestega leta starosti — tudi še med obema vojnama — niso nosili hlač, ampak dolgo srajco. Prvo obleko — suknjič in hlače — so dobili, ko so šli v šolo. Nosili sojo tako dolgo, dokler jim rokavi niso segali do komolcev, hlačnice pa do kolen. Moški so do 30. let nosili hlače iz domačega belega lanenega platna. Hlačnice so bile široke, z resami (comèjr, strandi) na koncu, nad njimi pa vezene (-»vezenine). Pozimi so nosili moški pod zgornjimi hlačami tudi dolge spodnje hlače, v pasu (lačnjek) m ob gležnju (tjitice) zavezane z vrvico. Ženske so začele pogosteje oblačiti hlače po letu 1970. (-»blago, -»lan) nadrág — A kisfiúk hatéves korukig nem hordtak nadrágot (láce) még a két világháború között sem, hanem hosszú inget. Az első ruhát — kiskabátot és nadrágot — akkor kapták, amikor iskolába mentek. Ezt addig hordták, amíg az ujjuk könyékig, a nadrágjuk térdig nem ért. A férfiak az 1930-as évekig hordtak fehér házi lenvászonból készült nadrágot. A nadrág szára széles, rojtos (comèjr, strandi) volt, a rojtok felett -»hímzéssel. Télen a felső nadrág alatt hosszú alsónadrágot is hordtak a férfiak, amely derékban (lačnjek) és bokánál (tjitice) madzaggal volt megkötve. A nők az 1970-es évektől hordanak egyre gyakrabban nadrágot, (-»len, -»ruhaanyag) HLEV (stàla, lèjv, glèjv) — Goveji, konjski (stàla) in svinjski (lèjv, glèjv)