Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

43 GREGORJEVI KOLEDNIKI erdők knrtásávai (-»irtás) keletkeztek, melyek a 12. század előtt beborították a dombokat. Még a 19. század második felében is fából épült a házak többsége (-»építkezés). 1866-ban a közös, erdőket (akárcsak a legelőket) felosztották a volt jobbágyok között. A dombok felét ma is erdő (lèjs, góusk/tj/e) borítja, mely még mindig jelentős jövedelemkiegészítő forrás. A házilag készített szerszámhoz, eszközhöz, lakberendezési tárgyakhoz szükséges mennyiségen felüli fát eladják, a faleveleket -»alomnak használják, az erdőben gombát és különböző gyümölcsöket szednek, (-»földmüvelés, -»gombászás, -»gyűjtögetés) GRABLJE (gràble) — Z lesenimi grabljami — ki jih izdelujejo doma — ženske razkopavajo in obračajo -»seno. Držaj (ítáw)je izjelkinega in borovega, čeljust (gràble) in zobje (klinci) pa so iz bukovega ali akacijmega lesa. Grabljišče je lahko iz naravne rogovile (gàrajka) ali je razcepljeno v dva ali tri roglje. (-»košnja) gereblye — Házilag készített fagereblyével (gràble) nők hintik szét és forgatják a -»szénát. Nyele (stüu) fenyőből, feje (gràble) és fogai (klinci) bükk- vagy akácfából készülnek. Nyele lehet természetes kétágú (gàrafka) vagy hasított kétvagy háromágú, (-»szénakészítés) GREGORJEVI KOLEDNIKI — Okoli 12. marca sta v 19. stoletju tudi v -»Porabju hodila dva boljša učenca od hiše do hiše, pela kolednico in prosila darove za šolo in učitelja. Prvi zapis pesmi "Svet' Gregor Doktora..." v madžarščini je iz leta 1696 in ima 13 kitic, -»Košičeva slovenska inačica jih ima 12. Razen sedme, osme in devete se madžarske in slovenske kitice vsebinsko — ponekod tudi dobesedno — ujemajo. Pesmi in šego so -»Slovenci prevzeli od Madžarov, (-»koledovanje) gergelyjárás — Március 12. körül a 19. században a -»Szlovénvidéken is házról házra járt kétjobb tanuló, kántálva ajándékokat kéregettek az iskola és a tanító számára. A "Szent Gergely Doktornak..." c. ének első magyar nyelvű leírása 1696-ból származik és 13 versszaka van, -»Kossics szlovén nyelvű változatának pedig 12. A hetedik, nyolcadik és kilencedik versszakot kivéve a szlovén változat tartalmilag — néhol szó szerint is — megegyezik a magyarral. Az éneket és a szokást a -»szlovének a magyaroktól vették át. (-»kántálás) Lit.: Košič, Jožef: Zobrisani Sloven i Slovenka med Murov i Rabov. (A müveit szlovén férfi és nö a Mura és a Rába között). Körmend, [1845-1848.] 20., 138-143. p.; Kozar-Mukič, Marija: Otroško praznično leto v Porabju. (Gyerekek a Szlovénvidék jelesnapi szokásaiban). In: Mladi v svetu ljudskega izročila. Maribor, 1992. 21-22. p.