Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)
37 ETNOLOGIJA E ETNOLOGIJA, narodopisje — Etnologijaje samostojna znanstvena disciplina, ki seje izoblikovala za časa diferencirani a zgodovinskih in družbenih ved v 19. stoletju. Predmet njene raziskave je ljudska, kmečka kultura. Znotraj tega postavljajajo nekateri v središče raziskovanja človeka, družbo, druga pa način življenja. Od začetkaje bilo pomembno raziskovanje etnoloških, oziroma etničnih skupin (napr. Slovencev). Slovenska etnologija preučuje ljudsko kulturo in način življenja etničnih skupin na vseh stopnjah njihovega razvoja ter na ravni vsakdanjosti še posebej. V razsvetljenstvu je bil, podobno kot danes, bolj v ospredju zanimanja slovenske etnologije način življenja. Od romantike do konca druge svetovne vojne, in še poldrugo desetletje za tem pa ljudskokulturne sestavine. Kot ljudsko kulturo je slovenska etnologija preučevala v tem obdobju v bistvu kulturo podložniškega razreda iz fevdalizma oziroma njegove preostanke. Današnja slovenska etnologija pa se zanima tudi za meščansko in množično kulturo ter kulturo vsakdanjosti. Nekaj slovenskih in madžarskih etnologov se je od 1980-ih let začelo intenzivno zanimati tudi za kulturno antropologijo, ki se predava na univerzi, in ki je v povezavi z integriranjem etnologije v antropologijo. néprajz, néprajztudomány — A néprajz a történelem és társadalomtudományok 19. századi differenciálódása során kialakult önálló tudományterület. Kutatásának tárgya a népi, paraszti kultúra, melyen belül a vizsgálat egyes nézetek szerint az embert, a társadalmat, mások szerint az életmódot helyezi középpontba. Kezdetektől fontos szerepet kapott a néprajzi csoportok, illetve az etnikai csoportok (pl. szlovének) kutatása. A szlovén néprajz az etnikai csoportok népi kultúráját és életmódját kutatja fejlődésük minden fokán, különös tekintettel a hétköznapokra. A felvilágosodás korában — a maihoz hasonlóan — elsősorban az emberek életmódja iránt érdeklődött. A romantikától a második világháború végéig, és még másfél évtizeddel utána pedig a népi kultúra elemei iránt. A szlovén néprajz ebben az időszakban népi kultúraként lényegében a feudalizmus jobbágyságának kultúráját tanulmányozta, majd ennek fennmaradt elemeit. A mai szlovén néprajz a polgári és tömegkultúra, illetve a hétköznapok
