Mukicsné Kozár Mária: Magyarországi szlovének néprajzi szótára (Szombathely, 1997)

33 DNEVNI OBRÖKI D DIMNICA (sàjava iža) — Večnamenski bivalni prostor, v katerem je bilo odprto -»ognjišče pred krušno ->pečjo. Sredi 19. stoletja se je v njej pozimi zadrževala tudi živina (prašiči, kure, junci). Iz -»veže, kamor so stopili z odprtega hodnika (trnác), so se na levo in desno odpirala vrata v dimnico oziroma v klet (klèjt). Dimnicaje postala -»kuhinja, ko so pred njo dozidali sobo z lončeno pečjo, ki sojo kurili od zunaj, iz drugega prostora. , íustösház — Többfunkciójú lakóhelyiség, melyben -»nyílttüzhely volt a kenyérsütő -»kemence előtt. A 19. század közepén itt teleltek az állatok (disznók, tyúkok, tinók) is. A -»pitvarból — ahova a nyitott tornácról (trnác) léptek — balra és jobbra ajtó vezetett a tüstösházba (sàjava iža), illetve a kamrába (klèjt). A tüstösház -»konyhává alakult, miután — egy másik helyiségből tüthető — külső tütésü kályhás szobát építettek eléje. Lit.: Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház. (Slovenska dimnica na Gornjem Seniku. ) In. Savana. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1977-1978. 11-12. [köt.] Szombathely, 1983. 227-281. p.; DNEVNI OBROKI — So pomembna značilnost prehranjevanja (-»prehrana). Razpored jedi ob delovnih dneh je obsegal pet obrokov, in sicer jutranjega (zajtrk), poldanskega (giižna, djiižina), opoldanskega (óbed), popoldanskega (giižna, djiižina) in večernega (vačerdja). Pet dnevnih obrokov je bilo v navadi le ob večjih delih m pri premožnejših. Sestava dnevnih obrokov do 60. let bila v vseh slovenskih vaseh zelo podobna. Ob delavnikih so jedli zjutraj -»močnik, opoldne -»žgance, zvečer pa pečen -»krompir z mlekom. Dopoldansko in popoldansko južino so imeli zunaj