Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélőkultúrája (Szombathely, 1988)

KÁLMÁN MÁRIA Kálmán Mária abba a faluba született bele, amelyik nemcsak nevében, hanem fekvése szerint is sziget volt. Őrisziget ugyan a pinkavölgyi magyar parasztneme­si falvakhoz tartozik, de a közvetlen szomszédos községek közül egy horvát (Oláhciklény, Spitzzicken), a másik német (Németciklény, Eisenzicken), a keleti oldalon (Nagyszentmihaly, Großpetersdorf) szintén német nyelvű. A szomszédos Jobbágyi (Jabing) ma már szintén teljesen német nyelvűvé vált. Ez a község ere­detileg két településből állt, Németjobbágyiból és Nemesjobbágyiból. Az első az Erdődy birtokokhoz tartozott és lakói német nyelvűek voltak. Nemesjobbágyi la­kói magyar anyanyelvű parasztnemesek voltak, evangélikusok, akik a századfor­duló idején, ma még megmagyarázhatatlan okokból kifolyólag, két évtizeden be­lül elnémetesedtek, azaz magyar nyelvüket németre cserélték. A szomszédságot figyelembe véve Őrisziget nyelvsziget volt. Hasonló a falu helyzete vallási téren is. A szomszédos községek vallása, a hajdani Nemesjobbá­gyi lakóit kivéve, római katolikus. Az evangélikus lelkészség Őriszigeten volt. Ide tartozott Nemesjobbágyi és Kiskarasztos (Kleinbachselten,) ahol német anya­nyelvű, Stájerországból átmenekült parasztnemesek éltek. A felsőőri evangélikus egyházközség tagjai németek voltak, a pinkavölgyi magyar evangélikus egyházközség székhelye és így az evangélikusok egyik leg­fontosabb központja Őrisziget volt. Ebből fakadóan a szigeti lelkész havonta egy­szer német nyelven prédikált, amely azt eredményezte, hogy a falu lakói már a 19. században is jobban ismerték a német nyelvet, mint az alsóőriek. A szigetiek izolált helyzetük révén öntudatos magyarok és ugyanilyen evangélikusok marad­tak. Amikor azonban a második világháború után a mintegy kétszáz lélekszámú községben leányhiány volt, akkor erősebb lett a vallás jelentősége, mint az anya­nyelvé. A feleséget kereső legények nem a magyar nyelvű, de katolikus Alsóőr­ről, hanem a környék német* nyelvű evangélikus falvaiból hoztak feleséget, ami a község kétnyelvűségéhez vezetett. Innen származott Kálmán Mária. Családja azonban nem volt evangélikus, hanem katolikus. Rajtuk kívül csak még egy katolikus família élt itt. Mind a két család bizonyos mértékig a faluközösségen kívül állt. Közülük senki sem tudott a faluból házastársat találni, mert nem adták fel vallásukat. Ez azt eredményezte, hogy csak a kis birtokot átvevő fiú maradt otthon, a többi gyerek mindig elván­dorolt, így a katolikusoknak nem alakulhatott ki az a helybeli rokonsági kapcso­latuk, amelyik a közösséghez való tartozás egyik alapját jelenthette volna. Ese­tünkben az anya nem a faluból származott, hanem beházasodott. Már ezért sem tudott az asszonyközösségbe bejutni és ebből fakadóan gyerekei is egyedül ma­radtak. Ugyan a helyi, akkor még egyházi iskolába jártak, mivel azonban a közös vallásoktatáson és az istentiszteleten nem vettek részt, nem alakultak ki fiatalko­ri barátságok. Ez a vallásból fakadó elszigeteltség szabta meg Kálmán Mária éle­tének alakulását. A falutársadalom peremén megragadt ugyan, de mégis központi

Next

/
Oldalképek
Tartalom