Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SARUSI KISS Béla: Újabb adatok a murányi vasbányászatról
Ezen megállapítások után ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy az anarchikus állapotok és a török betörések ellenére az 1549-1573-ig tartó időszakban a murányi vasművek 60%-a rendszeresen működött. A murányi vasművek jelentős termeléséről a törökök is tudtak. Egy 1583-as török kémjelentés szerint a murányi uradalomban „olyan bőségesen van vas, hogy ahol csak ásni kezdenek, igen gazdag vasbányát találnak, mondhatatlan mennyiségű vasat." 35 Maksay Ferenc szerint azonban ebben az időszakban a gömör-szepesi vasbányászat fokozatosan visszaesett, mivel Murányban már a XVI. sz. közepén elkezdődött a hámorok és huták pusztulása. Csak a főbb közlekedési útvonalak mellett működtette öt helység hámorát és kohóját. 36 1573-ban a majorságban 3 hámor és 4 huta volt, amelyek azonban a majorsági épületekkel együtt (sörfőző, fűrészmalom) a török portyák martalékává váltak. 37 Véleménye szerint hozzájárult a vasbányászat és a vasüzemek hanyatlásához a vashiány, amely már korábban is jelentkezett. 38 A vasbányászat kapcsán meg kell említeni a vlachok erdőpusztításából származó gondokat. A nemesfém és vasbányászat fontos feltétele volt, hogy fa megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A murányi uradalom területén hatalmas erdők voltak, ugyanakkor a fa felhasználása miatt több jelentős konfliktus is kialakult. Először is az uradalom területén mind nagyobb számban megjelenő vlach pásztorkodás okozott mind nagyobb kárt az erdőkben. Feigel Péter már 1551. áprilisában felhívta az uralkodó figyelmét arra, hogy a kapitány saját hasznára 600 juhot tartott, amelyeket télen az erdőkben legeltetett, ezzel azokban nagy kárt okozott. 39 A Murányt 1551-ben felmérő biztosok is azt jelentették, hogy a vlachok a várhoz közel, az erdőkben legeltetik a kecskéiket és juhaikat, 40 ezzel kipusztítják az erdőt, és más alattvalók, különösen pedig breznóbányaiak számára nagy kárt és sérelmet okoznak. Mivel az erdők, mint haszonvételi források, a bányákhoz tartoztak, és azokat mással nem lehet kiváltani, ezért az uralkodó megparancsolta Dominicsnak, hogy a vlachokat a legsúlyosabb büntetés terhe mellett tiltsa el az re. Készpénz azonban bizonyosan nem volt elegendő az uradalomból irányított vaskereskedelemre. 35 Heckenast, Magyarországi vaskohászat 90. p. 36 Maksay, Urbáriumok 20. p. Később az 1559, 1564, 1573 és 1598-ban készült urbáriumok alapján azt is megállapítja, hogy „Murányon... ijesztő a pusztulás: hámorok, kohók, sörfőzők állnak elhagyottan..." 37 Uo., 9-10. p. 38 Uo., 313. p. A vashiány Jolsva város lakosságának okozott hátrányt, mivel az uradalom a bányaművelésből származó jövedelem csökkenése miatt növelte a lakosok földesúri terheit, uo. 320. p. 39 MOL E 136 5. köt. fol. 473. Murány, 1551. április 9. Az udvarbíró aggodalma mögött valószínűleg ott rejtőzött az a féltékenység, mely Dominies kapitánnyal való egyéb konfliktusai esetén is felismerhetünk. 40 ÖStA HKA GBU No. 387. fol. 208r-v. Bécs, 1551. április 27. Az uralkodó Dominicsnak. erdőktől, és csak azokon a vidékeken engedheti legeltetni őket, ahol a bányáknak nem tesznek kárt. A vlachokat azonban nem sikerült visszaszorítani. Maskó Menyhért részére ezért 1574-ben megparancsolták, hogy a Murányhoz tartozó vlachokat a breznóiak erdeitől tartsa távol. 41 Azok ugyanis már a városhoz tartozó erdőket szinte teljesen elpusztították, így a besztercebányai rézvállalatnak nagy kárt okoznak. Egyébként öt évvel korábban éppen Maskó Menyhért jelentett az Udvari Kamarának a pásztorok kártételeiről. 42 Úgy tűnik, hogy ezekkel a figyelmeztetésekkel nem sok sikert lehetett elérni. Hatékonyabbnak tűnik a Liptón alkalmazott megoldás. A bányavárosok közelében elhelyezkedő Liptó várnagyának Erasmus Guet liptói várnagynak 1549-ben kiadott bestellung szerint egy sztárzsit „Ainem Starsy", kellett tartania — akinek évente 13,2 ft-ot kellet éves bérként kifizetnie és akinek az volt a feladata, hogy a vlachoktól az erdőket megóvják. 43 Az erdő használata miatt azonban nemcsak a vlach pásztorokkal, hanem Breznóbánya városával is meggyűlt a baja az uradalom irányítóinak. Az északkeleti határ mentén, a Garam mellett ugyanis az uradalom és a város között évszázados konfliktus alakult ki, melyet nem sikerült véglegesen lezárni. A Garamba ömlő Bacuh patak menti részekért évszázados hátárper alakult ki Breznóbánya és Murány között. Természetesen már a terület puszta birtoklása is fontos volt a két fél számára. Breznóbányának ráadásul azért volt jelentős ez a rész, mert bányái fával való ellátására szinte nélkülözhetetlen volt, hogy olyan erdőkből írthassanak fát, amelyekből azután úsztatással el lehet juttatni oda a nyersanyagot. (Valójában az uralkodó és a kamarák azon parancsai melyek az udvarbírót illetve a prefektust a pásztorkodás visszaszorítására utasították, szintén a nemesfém bányászat szempontjából fontos faállomány megóvására születtek.) A többek között a murányi uradalmat is érintő vlach pásztorkodás mind a rézbányászat, mind a vasbányászat számára kárt okozott. Ezért 1566-ban egy uralkodói erdőrendtartás kibocsátására került sor. 44 Még a kibocsátást megelőzően egy kamarai bizottság mérte fel a Murány környéki erdőket is. A vizsgálatot Helpa és Polonka környékén kezdték el és az erdőket kizárólag abból a szempontból vizsgálták, hogy az erdőkben vannak-e alkalmas fák, illetve ezeket le lehet-e úsztatni a besztercebányai rézvállalat kohóihoz. A jelentést készítők leírták, hogy a vlachok nem pusztán azzal okoztak kárt, hogy juhaikat az erdőkbe behajtották és a 41 ÖGB Bd. 127. Bécs, 1574. december 4. f. 288v-r 42 HF Prot. Bd. 149. fol. 83r. 1569. augusztus „maschko thuet bericht wieder die Reußen so in dem walden mit Iren viech schaden thuen" . 43 GBO Bd. 65.1549-1552. fol. 152.1549. december 25. 44 Az erről szóló jelentés: Zivuska, Constitutio Maximiliana 671704. p.
