Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

HELLEBRANDT Magdolna: Gazdasági eszközök kialakulása és értéke

cm magas, 12 cm széles, lapított gömb alakú rög volt, súlya 3,5 kg. Nagyberki-Szalacskán nem csak az előkészített ezüstöt és rezet dolgozták fel, hanem fémkohászatot is végeztek. Korábbi bronzöntő műhely nyomait, öntőmintát is feltárt Darnay. Az öntőműhely körzetében felfigyelt fémtartalmú, ökölnyi vagy diónyi kövekre. Ezek között volt calcopirit, mely a legdúsabb rézércek közé tartozik, galenitek pedig ólmot és ezüstöt tartalmaznak (Darnay 1908. 137-148.). Kereskedelmi úton szerezhették be, Darnay szerint a Gömör-Szepesi Érchegységből. Somogy megye területén arányaiban sok a vaslelet. Feltehető, hogy a mocsaras vidéken termelődött gyepvasércet hasznosították. A vas nyersanyag beszerzése alapvető volt. Kevéssé jöhet számításba a meteorvas, bár Észak-Magyarországon meteoritok jelenlétére van utalás (T. Szabó 2003. 676-684.). Az érclelőhelyek felfedezése (Gömöri 2000. 262.), birtoklása és kiaknázása gazdasági és politikai tényező volt. A terület urai földvárakat építettek, melyeket árokkal vettek körül, a laposabb vidékeken vizesárokkal. Jelentős földvár volt Észak-Magyarországon Szajlán, ahol a Recsk-Sirok térségében felszínen található rézérc lelőhelyet védték (B. Hellebrandt 2005. 346. 2. kép). Rudabányán a réz-, később a vas lelőhelyek védelmére föld- és vízivárak sorát hozták létre az utak elágazásánál, valamint a Sajó és a Hernád átkelőinél (B. Hellebrandt 2004. 103-126.; B. Hellebrandt 2005. 319-328.). Megfigyelhettük, hogy a vasleletekben lényegében ugyanazok a tárgyak vannak, mint a bronzleletekben, tehát balták, vésők, árak, sarlók, lándzsák, zabiák, ép és töredékes állapotban. A bronzleletek számához viszonyítva kevesebb vas leletet ismerünk, s eddig még nem került elő olyan lelet, melyben például ékszerek vagy kardok lennének. A bronz kincsleletek földbe kerülésének oka a régészek között vitatott. Kovács Tibor véleménye szerint ezek az értékek valamely közösség tulajdonát képezték, vagy vezető személyé lehettek, és elrejtésük konkrét történelmi eseményhez köthetők (Kovács 1994. 50-52.). Természetesen nem tartotta kizártnak az áldozat lehetőségét sem. Vallási okokra vezette vissza a kincsek elásásának szokását Kemenczei Tibor, mert nem kereskedelmi utak mellett, s a településektől távol rejtették el őket. Nagy számú bronz kard került elő folyókból, különösen sok az átkelőknél, és mocsarakból, ezeknél is áldozatra gondolt (Kemenczei 1994. 58-59.). Bizonyos esetekben az áldozat gondolatát is elfogadhatjuk. Elképzelhetjük azonban, hogy például az ércekkel felmálházott állatok, szekerek, emberek a folyóknál, az átkelésnél voltak a legvédtelenebbek a rablókkal szemben, itt támadhatták meg őket legkönnyebben, kísérőik közelharcot vívhattak a támadókkal, s ekkor az elesett harcos beleeshetett a folyóba, mocsárba, őt még kihúzhatták, de a nehéz bronz kard belesüllyedt az iszapba, nem találták meg. Útonállók is a településektől távol támadtak. A kard fontos volt, ezzel védték a szállítmányt és saját épségüket, miért dobták volna el maguktól? Nem kell okvetlenül népmozgásra, nagy történelmi eseményre gondolnunk minden esetben, de természetesen ezt is jelezhetik, ahogy az egész történelem során nyomon követhetjük, a bronz- és vaskorban ugyanúgy, mint a középkorban, az emberek elásták ingóságaikat, pénzüket, s ahogy például a mai napig kerülnek elő a II. világháborúban elrejtett értékek. Development and value of farming tools In the summer of 2004, the Ottó Herman museum's collection was enriched with a new archeological find: an iron hatchet. The place of occurrence was a prehistoric land castle, the 2 km long Verepce castle situated on the limits of MályinkaDédestapolcsány-Nagyvisnyó villages. The group of archeological findings emerged at this site raises questions: from what point in time did mankind start preparing iron hatchets, chisels, sickles and based on what preliminary images, what technology was used, where had the raw materials come from, where did they set up foundries and blacksmith workshops, what is the place of occurrence and the composition of iron findings and what was the reason for their grounding? The origin of basic personal articles goes back to the edge of historic horizon, to the Paleolithic age. We may observe that the iron findings basically contain the same objects both in an unbroken and in fragmental state as in the bronze archeological findings, i.e. hatchets, chisels, awls, sickles, spears, bits. Compared to the number of bronze findings fewer iron findings surfaced and up until now no findings emerged which would include, for example, jewelry or swords. Irodalom CSEPLÁK György 1982 Hogyan készítették a Körös kultúra edényeit. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 1982. Bernjakovic, Konstantin 1960 Bronzezeitliche Hortfunde vom rechten Ufer gebiet des oberen Theisstales (Karpatoukraine, USSR) Csalog József 1959 Die anthropomorphen Gefässe und Idolplastiken von Szegvár-Tűzköves. Acta Arch. Hung. 11. 7-38. Darnay Kálmán 1899 Sümegh és vidékének őskora. Archaeologiai Közlemények. XXII. 5-85. 1906 Kelta pénzverő és öntő-műhely Szalacskán (Somogymegy e). ArchÉrt XXVI. 416-433.