Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SZILÁGYI Miklós: Egy kisvárosi kovács kapcsolatrendszere (a 20. század első felében)
tett ki. Rámnéz, aszongya: Gyöjjön hó'nap. Hazabattyogtam, mondom apukának. Tudod, mér' nem fizette ki? Mondom: mér'? Azér' mer' hintón mentél. Másnap kimentem. Kifizette." Arról nem tudok egyértelműen képet alkotni a felíró-könyv alapján, hogy vajon mennyit jelentett az „idegenek" - vagyis az átutazók - vonzása szempontjából a műhely kedvező forgalmi helyzete. Némi fenntartással kezelem tehát édesanyám azon megjegyzését: „a pénz az átutazóktól jött legjobban. Ahogy a szervízbe most meg kell állni, ugyanúgy vót akkor is, ha valami baja lett a kocsinak vagy a lónak. Az olyanok többet fizettek, mint aki helybeli vót." Azt mindenesetre megállapíthattam, hogy 1931-ben a „pénztárkönyvként" kezelt (tehát - elvileg - minden bevételt nyugtázó) könyvecskében összesen 855 alkalommal van magánszemélynek és cégnek végzett munka feljegyezve, s közülük 85 bejegyzésnél - tehát 10 %-nál - olvasható az „idegen" megjelölés, a magasabb ár felszámítása azonban nem látszik jellemző tendenciának. 24 Az igen kedvező forrásadottságok miatt ez alkalommal vizsgált kisvárosi kovács tehát, noha „kontós könyvet" használt, nem határozható meg „kommenciós kovácsként" 25 . Arra példa inkább, hogy egy ügyes, jó munkásnak megismert önálló kisiparos miként tudta jól kihasználni műhelyének kedvező forgalmi helyzetéből adódó előnyöket: miként szolgálta ki a kisvárosi „elitet" is, a gazdatársadalmat is, a jövő-menőket is. The network of relationships of a small town blacksmith (in the first part of the 20 th century) Based on the notebooks (book of debtors, book of credits) his grandfather, the blacksmith, kept in the 1920s and at the beginning of 1930, the author reconstructs the network of relationships of a small town blacksmith. The two books enlist the performed works and their prices by the names of the ordering parties. A smaller volume used in 19301932 shows day to day entries on the total daily 24 íme néhány nap bevételei: Január: „1/2. 3 új patkó 3 sarok 4,00 [Pengő] / Mocsári 6 új patkó 9,60 [Pengő] / Idegen csákány élezés 40 [fillér] / Mocsári 25 sarok élezés 50 [fillér] / Kadocsa 29 sarok élezés 58 [fillér]" - Február: „11/12. Surányi 1 ócska patkó 60 [fillér] / Lipcsey Ákos 1 ócska patkó 60 [fillér] / Idegen 1 ócska patkó 60 [fillér] / 4 sarok új 20 [fillér] / Mocsáry 16 sarok élezés 32 [fillér] / Idegen 1 ócska patkó 70 [fillér] / Végh 2 új 2 ócska patkó 3,00 [Pengő]" - Június: „ VI/20. Posta 2 új patkó 3,20 [Pengő] / Barna 2 új patkó 2,40 [Pengő] / Kuthi 2 új patkó 3,40 [Pengő] / Kovács Gy. 2 új patkó 2,60 [Pengő] / Epstein 2 ráf húzás Stráf kocsihoz 4,50 [Pengő] / Kovács Gy. 2 pánt 1 csavar 1,20 [Pengő] / 1 akasztólánc élezés 70 [fillér] / Mocsáry 1 ócska patkó 70 [fillér] / Végh 1 ócska patkó 60 [fillér]" - Szeptember: „IX/23. Lipcsey Ákos 1 ócska patkó 60 [fillér] / Barna 2 új patkó 2,40 [Pengő] / B. Lóra 2 új patkó 2,40 [Pengő]" 25 V.o. Bodgál Ferenc 1962: 82-83. (Mezőkövesd); Bodgál Ferenc 1965: 246-247. (Verpelét); Bodgál Ferenc 1967: 204-205. (Ároktő); Boross Marietta 1974:107-109. (Szilsárkány) income: the blacksmith craftsman noted down the name of the ordering party (if the person was not familiar for him, he used the term 'stranger'), the performed work and the gathered income. Irodalom Bagi Gábor - Nemes Lajos - Soós Imre 1989 Tiszafüred. In: Botka János (szerk.): Adatok Szolnok megye történetéből II. Szolnok, 385-415. Beluszky Pál 1959 Tiszafüred vonzáskörzete. Jászkunság, V. 3. sz. 118-127. Bodgál Ferenc 1962 Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. Néprajzi Értesítő, XLIV. 8196. 1965 A verpeléti műemlék kovácsműhely. Ethnographia, LXXVI. 245-248. 1966 Az ároktövi kovácsok. Ethnographia, LXXVIII. 202-218. Boross Marietta 1974 Kovácsműhely Szilsárkányban. Néprajzi Értesítő, LVI. 105-119. Buczkó József 1994 Kovácsmesterség Hajdúnánáson. (Folklór és etnográfia, 79.) Debrecen Füvessy Anikó 1993 A tiszafüredi mázas kerámia. (Studia Folkloristica et Ethnographica, 33.) Debrecen 1996 A tiszafüredi fanyergek és faragott díszítményeik. Múzeumi Levelek, 75/2. Szolnok, 353-368. 2002 Ujabb adatok a tiszafüredi nyergekről és változásvizsgálatok a díszítményrendszerben. In: Tolnay Gábor (szerk.): Ember és környezete. (A JászNagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei, 58.) Szolnok, 71-77. Füvessy Anikó (szerk.) 2000 Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből. (Tiszafüredi Tanulmányok, 4.) Szolnok Füvessy Anikó - Szilágyi Miklós (szerk.) 1986 Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből. (Tiszafüredi Tanulmányok, 2.) Szolnok László Gyula 1943 A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest Nemes Lajos 1986 Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774). Zounuk, 1. Szolnok, 53-66. Szilágyi Miklós 1973 Hiedelemmonda,meseparódia Tiszafüredről. Múzeumi Kurir, 12. sz. (II. kötet, 2. sz.) Debrecen, 69-71.
