Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GÖMÖRI JÁNOS: Égi és földi kovács

Lelőhelykataszterben. 209 vassalak-lelőhelyről kö­zelebbi információink még nincsenek, 74 helyen kohók, 96 lelőhelyen pedig minden bizonnyal ko­vácsműhelyek működtek. Az utóbbi közel egy év­tizedben legalább 10%-al nőtt az ismert magyaror­szági vasipari lelőhelyek száma. Több újonnan felfedezett műhelyről halhattunk a miskolci konfe­rencián. A korai kovácsok kevés szerszámot használtak, amelyeket szükség esetén helyben pl. kővel pótol­hattak 29 is. Ezt bizonyítják a nomád kovácsokra vonatkozó adatok a mongol kovácstól 30 a cigány­kovácsig 31 . 6 kelta kovácsműhely nyomai feltéte­lezhetők, közülük azonban egynek sem ismerjük az alaprajzát. Biztosan jelentős vasműves közpon­tok voltak a velemi és a szalacskai kelta oppidu­mokban, amit a szerszámleletek is bizonyítanak. Más La Tène kori telepeken csak vassalakleletek alapján valószínűsíthető kovácsműhely. A 17 pan­nóniai római vasműves műhely közül néhányat sikerült dokumentálni, így pl. a petőházi villa 4. századi cölöpös szerkezetű faépítményét, vagy Gorsiumban a kovácstűzhelyet 32 . 8 barbarikumi szarmata, 6 népvándolás kori, részben gepida, illetve 23 avar kori kovácsműhelyt jobbára csak a vassalakleletek alapján említhetünk. Az avar korszak temetőiben kovács- és ötvös mesterek sírjait is feltárták, amint arról ezen a kon­ferencián Rácz Zsófia beszámolt. Mint ismert, Kö­zép-Európában korábbi, kelta illetve langobárd kovács-sírok is előkerültek. Kérdés, hogy a - maga­sabb társadalmi rangú harcosokhoz hasonlóan megbecsült - elhunyt fémműves-mesterek temeté­sénél a halottkultusz rítusait befolyásolhatta-e a Kr. u. 6. századi langobárd közösségben a Völund­kultusz élő hagyománya? A túlvilági élet hiedel­meihez mennyiben járulhattak hozzá a szájról­szájra adott, kovács-hősről mesélt legendás törté­netek? Az alsó-ausztriai Poysdorban egy kis lango­bárd temető feltárásakor, 1933-ban Eduard Benin­ger talált egy „kovácssírt", amelynek 33 mellékletét a bécsi Naturhistorisches Museumban helyezte el. J.-W. Neugebauer 1976-ban hitelesítő ásatást vég­zett és a sírgörörben négy nagy cölöplyukat talált, amelyek alapján egy, a sír fölé emelkedő faépít­ményt (Totenhaus) tételeznek fel. A sírban talált pajzsmaradvány és a rövid kard ("Sax") mellett - a feltételezés szerint - egy díszesebb kardot is elhe­29 Afrikai kohókból nyert vasbucát sokszor csak kemény kővel kalapálták meg, de ennek ellenére a kovácsok készítményei gyakran tökéletesek. A kovácsolt vastágyak simítását fakéreg­gel végezték. 30 ERDÉLYI István: Látogatás egy mongol kovácsmesternél. Ethnográphia 75. (1965)-3, 462-464. A kovács szerszámai: nagy és kis kalapács, tűzifogó, közepes kalapács, üllő. Saját készít­ménye a lyukasztó, Ládafújtató (awdar hörgő). 1770-es évekből való kalmük kovácsábrázolás hasonló szerszámokkal. 31 BODGÁL Ferenc: Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei cigányko­vácsok fémművessége. Ethn. 75. (1965)-4, 521-546. 1. kép. Ci­gány kovácsok Csicsva vára alatt 1686-ban, rézmetszet. 32 BÁNKI Zsuzsanna: Vasolvasztó (?) kemence maradványai Gorsiumban. Iparrégészet. Égetőkemencék 1.1981,195-198. lyezhettek a temetéskor a tetem mellé, ezt azonban a sírrablók elvihettek nem sokkal a temetés után. A szerszámokat - feltehetően - egy hosszúkás falá­dában elhelyezve az elhunyt bal lába mellé tették a sírgödörbe: három kalapács, két fogó, üllő, reszelő, vágóvas, fenőkő, csiszolókő, két félkész bronz fibu­la, és távolabb egy szorítóvas. A lelet-együttest és a lelő-körülményeket újraértékelő Falko Daim köz­li három vasszerszám metallográfiai vizsgálatának eredményeit is. A cikk végén felveti azt a lehetősé­get, hogy a kovácseszközöket szimbolikusan he­lyezték egy szabad harcos sírjába, tehát nem egé­szen biztos, hogy az ide temetett férfi kovácsmes­ter volt. 33 A megbecsült kovácsmesterség presztí­zsével, de nem szimbolikus műhelyfelszereléssel bocsátották tehát túlvilági útjára a germán közös­ség egy tekintélyes tagját. Vázlatosan áttekintve a korai középkori ková­csok jogállását, a kovács társadalmi helyzete a ko­rai középkori törvényekből, és gazdasági utasítá­sokból világosan kirajzolódik. A 7. sz. eleji angol­szász törvények szerint pl. a királynak saját ková­csai voltak, akiknek (gazdasági) értéke a szabad emberekével egyezett meg 34 . A Frank Birodalom keretei között, a barbár nemzetségi szokásaik sze­rint élő burgundok törvénykönyvének X. fejezete a rabszolgák közé sorolja a kovácsokat, akiknek megölése miatt 50 solidus büntetéspénzt kellett fizetni, szemben az aranyműves 150, illetve az ezüstműves 100 solidus vérdíjával. Már a korábbi, 5. századi Lex Salica, a tengermelléki frankok tör­vénykönyve is a birtokos személyes szolgálatára rendelt kézművesek között említi a kovácsot, de akkor még az aranyművessel, illetve szőlőműves­sel és lóidomítóval azonos társadalmi-gazdasági értékkel (vérdíjjal) 35 A 11. század elején az Árpád-kori kovácsok ifabri) és - a kovácsműhelyek számára a vasbucákat szolgáltató - vasasok (tributarii ferri) más szolgáló­népekkel együtt tűnnek fel az oklevelekben 36 . A korai Árpád-kori kovácsmesterség szervezésének megismeréséhez fontos támpontot adhat a félszáz Kovácsi helynév, amint azt történeti szempontból Heckenast Gusztáv bizonyította. 37 Mit tehet hozzá a régészet — állandóan gyarapodó adattárából — a 33 Falko Daim: Mythos Schmied. Das langobardische Kriegergrab von Poysdorf. In: Feuer & Erde. Katalog der Niederösterreichischen Landesausstellung 2007 in Waidhofen an der Ybbs und St. Peter in der Au (Österreich) (Sankt Pölten) 2007,96-103. o. 34 Európa és Közel-kelet a IV-XV. században. Egyetemes törté­neti szöveggyűjtemény. Középkor 1/2. kötet, (szerk. Jónás Ilona) Bp. 1978, 428: megölésük esetén 50 schilling kárpótlást fizettek a királynak. 35 Jónás (U.o.) 1978,482,496. 36 Gálos Ferenc-Gálos Orsolya: Fejezetek Pécsvárad történeté­ből. Dunántúli Dolgozatok ( C ) Történettudományi Sor. 2. Pécs 1988. (A pécsváradi bencés apátság esetében, vasaairól és ková­csairól). 37 Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád -korban. Értekezések a történettudományok köréből 53. Budapest 1970.

Next

/
Oldalképek
Tartalom