Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
RÁCZ Zsófia: Avar kori ötvös- és kovácsszerszámok
A jutási mester kétkarú mérlege a kunszentmártoni esethez hasonlóan azt bizonyítja, hogy tulajdonosa egykor nemesfém lemérését is végezte. Az olló és a lemezgömb utal a préselt lemezek készítésére; a négy részből álló reszelőkészlet és a préselőminták hiánya azonban ez esetben is az öntés gyakorlását helyezi előtérbe. Egy további szerszámkészlet, amely az öntés ismeretére világít rá, a már fentebb említett, vas öntőkanalat is tartalmazó csákberényi 369. sírban látott napvilágot. Az aradkai szerszámmellékletes sírban lévő nagy bronzrög bronzlemezkészítést feltételez, amelyet a nyersanyag öntése előzött meg. A kész lemez feldarabolása a jutásival egyező felépítésű, derékszögben meghajlított lemeznyíró ollóval történt. Az üvegtöredékek meglétéből üvegbetétes ékszerek gyártására következtethetünk. A csak hiányosan ismert fönlaki és adonyi, illetve a megsemmisült gátéri préselőminta-készletek tulajdonosai elsősorban préselt lemezeket - veretes öveket és lószerszámdíszeket - készíthettek, bár fölvetődött annak a lehetősége is, hogy egyes, korábban préselőmintának tartott tárgyak valójában öntőminták. A szerszámok elemzése hasonlóan színes képet eredményezett, mint a 6. század végi-7. századi Kárpát-medence más típusú tárgyainak vizsgálata. 182 A római, késő antik eredetű szerszámok mellett (bronzból öntött préselőminták, csónak alakú kalapácsformák, laposfogók, lemezből hajlított fúvócsöve) a germán világ formakincse is visszaköszön a Kárpát-medencei szerszámleletekben. Ez utóbbiak csak a Dunántúlra jellemzők. Az esetleges keleti eredetű szerszámokat összehasonlító anyag hiányában nehéz meghatároznunk. Elképzelhetőnek tartom, hogy például a klárafalvi és kunszentmártoni egyszerű kalapácsformák, vagy a kisújszállási csont- és kőeszközök keleti hagyományban gyökereznek, egyes praktikus szerszámformák pedig óriási területen terjedhettek el. 183 Kronológiai szempontból sem mellékes az a körülmény, hogy az avar kor legkorábbi időszakára, még a 6. századra keltezhető klárafalvi sírlelet, amelyből bronzöntésre, lemezgyártásra egyértelmű bizonyítékaink vannak, nem tartalmazott préselőmintát. A 7. század elejéről származó jutási, kisújszállási és kölkedi szerszámmellékletes sírokat sem kísérte bronz préselőminta. Ennek egyik oka az lehet, hogy a szóban forgó temetkezések abból az időből származnak, amikor még nem vált uralkodóvá a préseléses technika a Kárpát-medencében. 184 A nagy préselőminta-készletek kora, egyút182 Pl. a sírkerámia elemzése (Vida, T., Die awarenzeitliche Keramik I. (6-7. Jh.). Varia Archaeologica Hungarica 8. Budapest 1999,175-195); vö. még Bálint 1995,262-316! 183 Csallány 1933, 37. 184 Ugyanakkor, mivel Kölkedről elsősorban kovácsszerszámokat ismerünk, a préselőminták hiánya természetesen az eltemetett kézműves mesterségével is magyarázható: elsősorban kovács volt. tal az e technikát alkalmazó mesterek működése főként 7. század második-harmadik negyedére tehető. 185 Smith and goldsmith tools from the Avar period Due to an interesting Avar burial ritual, we have identified many grave findings from the 7th century Carpthian Basin, in which several valuable metal tools - even complete „Workshops" - were placed alongside the dead. These graves, believed to be those of smiths and goldsmith, provide such a rich exhibit of various tools, weapons and items of clothing that, with their help, the following experiment is possible even without written sources: to reconstruct the Avar smiths' knowledge and mastery, both their closer and more distant workshop contacts and their methods of working. We know of 11 Avar grave sites, which contained several smith and silversmith tools, all of which originate from the first half of the period (2nd table). A further 20, mostly late Avar burials, contain only 1-2 tools: the burial rituals from the 67th centuries lived on in only reduced form in the 8th century. Apart from this, around 20 tools have been found sporadically, in part objects from unknown Carpathian Basin localities. With this current overview, I analysed the smiths' tools and aid materials found in the graves according to use and type, furthermore I analysed raw materials, workshop waste, ruined and halffinished pieces. This gave just as colourful a picture as the investigation of other types of objects (ceramic, clothing) from the end of the 6th century - 7th century Carpathian Basin: besides the late Roman antique tools (cast bronze embossers, boatshaped hammers, flat grips, blowpipes made from discs) the treasured form of the Germanic world also appears in the findings. Based on the composition of the tool kits, we get a picture of varied activities, from smiths and goldsmith to various "jacks-of-all-trades". Rövidítések ActaArchHung: Acta Achaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, Budapest ArchA: Archaelogia Austriaca, Wien ArchÉrt: Archaeologiai Értesítő, Budapest ArchHung: Achaeologia Hungarica, Budapest ArchKorr: Archäologisches Korrespondenzblatt, Mainz ComArchHung: Communicationes Achaeologicae Hungáriáé, Budapest Dolg: Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, Kolozsvár Frühmitt. St.: Frühmittelalterliche Studien, Münster ™5 Rácz 2004, 67-68.
