Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SZULOVSZKY János: Előszó
NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Előszó SZULOVSZKY János Az MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága az Iparrégészeti és Archaeometriai Munkabizottsággal karöltve előbb 2004-ben az agyagművességről, 1 majd 2005-ben pedig az erdő és a fa régészetéről és néprajzáról, a faipar múltjáról 1 rendezett közös konferenciát. A szervezőket az a szándék vezette, hogy az anyagi kultúra egy-egy ágáról régészek, történészek, néprajzosok, levéltárosok, anyagkutatók és restaurátorok részvételével megtartandó tanácskozások lehetőséget nyújtsanak az egyes tudományágak legújabb eredményeinek kölcsönös megismerésére, s erősítsék az interdiszciplináris szemléletet. E konferencia-sorozat 2007-ben a vasművesség témakörével folytatódott. Már elkezdődött ennek szervezése, amikor értesültünk arról, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum emlékülést szervez Bodgál Ferenc (1932-1972) születésének 75. évfordulója alkalmából. Mivel a tragikusan korán elhunyt néprajzkutató életművében fontos helyet foglalt el a kovács mesterség, a vasművesség tudományos feldolgozása, kézen fekvőnek tűnt a tervezett két rendezvényt összekapcsolni. E gondolatot messzemenően magáévá tette Veres László megyei múzeumigazgató úr, s készséggel adott helyet az így kibővült tanácskozásnak. A Miskolci Akadémiai Bizottság székházában 2007. június 12-13 között lezajlott konferencia programját a két akadémiai munkabizottsági elnök, Gömöri János és Szulovszky János állította össze. A rendezvény példamutató lebonyolítása Viga Gyula megyei múzeumigazgató-helyettes úr szervezését, illetve a Herman Ottó Múzeum munkatársainak összeszokott és jól összehangolt csapatmunkáját dicsérte. Mivel a Nemzeti Múzeumban nem sokkal a rendezvényünk előtt került megrendezésre egy vaskohászattal foglalkozó szimpózium, ezért ezt a témakört nem vettük fel az interdiszciplináris tanácskozásunk tematikájába. Elsősorban a különböző korok vasfeldolgozó iparát és a vasból készült tárgyak világát kívántuk a középpontba helyezni. Annak érdekében, hogy a különböző tudományte1 HOLLÓ Szilvia Andrea - SZULOVSZKY János szerk.: Az agyagművesség évezredei a Kárpát-medencében. Bp., 2006. 204. p. 2 GÖMÖRI János szerk.: Az erdő és a fa régészete és néprajza. (Kézművesipar-történeti megközelítésben). Sopron, 2007.424. p. rületek művelői térben, időben és tematikában minél átfogóbb képet kapjanak, az eddigi eredményeket összegző előadásokat, illetve a lokális kutatásokat tágabb összefüggésbe helyező referátumokat vártunk előadóinktól. Emellett fontosnak tartottuk újabb, megoldandó kérdések felvetését is. Ennek jegyében külön blokkot terveztünk „Ki tudja, mi ez?" munka-címmel a kutatói-muzeológusi munka során megtapasztalt tárgy-meghatározási problémákról. Ugyanis nem kevés olyan tárgy, lelet bukkan fel, amelyeknek nem tudjuk eredeti rendeltetését. Az ásatásokon is előkerülhetnek vasipari tevékenységhez sak kérdésesen köthető objektumok. A megoldást elősegítheti a különböző szakterületekről érkező kutatók, illetve a meghívott gyakorló kovácsmesterek közös gondolkodása. A konferencián ketten tartottak ilyen problémafelvető előadást. Jóllehet, mindkettőt élénk eszmecsere követte, a felvetett kérdésekre még nem született kielégítő válasz. Az elhangzott előadások e kötetben történő közreadása talán e téren is segíti az előrelépést. 3 Sajnos, nem kaptuk meg mindegyik előadótól az írásos változatot, felvettük kötetünkbe viszont Knézy Juditnak és Kemecsi Lajosnak a konferencia fényében papírra vetett, előadással felérő, fontos forráscsoportokra felfigyeltető hozzászólásait, továbbá Nagy Zoltánnak a kovácsok és lakatosok nyugatdunántúli jeles céhtárgyait bemutató dolgozatát. Ezeken túlmenően a tájékozódás elősegítése, illetve a további kutatások ösztönzése érdekében közreadunk egy válogatást a vasművesség gazdag irodalmából is. Mivel az egyes tudományágakban a szakirodalmi hivatkozásoknak más és más konvenciói alakultak ki, ahogy a korábbi köteteknél, úgy ezúttal sem kívántunk e gyakorlatba erőszakkal bele3 Kézirat hiányában nem tudtuk közölni a következő előadásokat: Galina Zsolt: Avar kori kovácsműhelyek, Molnár Ferenc Wolf Mária: 10. századi vaskohászat és vasfeldolgozás emlékei Borsodon, Tomka Gábor: Szerszámok egy végvári kovácsműhelyből (16-17. századi régészeti leletek az ónodi vár ásatásából), Zimborán Gábor - Kalácska Róbert - Török Béla: A vasművesség emlékei Cegléd és Abony térségében feltárt Árpádkori falvakban, Zimborán Gábor: Mi lehetett az Árpád-kori kohók környékén talált, a vasművességhez szinte biztosan kapcsolódó csonteszközök funkciója?
