Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
HELLEBRANDT Magdolna: Gazdasági eszközök kialakulása és értéke
cigányzabiát, egy lándzsasarut, egy lapos vas gombot, átfúrt agyaggolyót és grafitos cserepeket sikerült megmenteni. 2. vaslelet. A Gallis-hegy nyugati lejtőjén Merényi János szőlőjében szőlőrigolírozáskor 60 cm mélységben találtak egy csomóban 22 darab vasat. A leletben volt 5 kasza alakú fegyver, 8 kisebb sarló féle eszköz, 3 hosszúkás vas véső, 2 cigányzabla, egy tokos véső, és több hosszúkás ásó. A lelet környékén grafitos cserepeket gyűjtött Lehóczky Tivadar. 3. vaslelet. A Gallis-hegy közepe táján 1894-ben Nedeczky I. szőlőjében került elő , és 32 darab tárgyat foglalt magába a vaslelet. Ezek Lehóczky leírásában a következők: 6 sarlóféle eszköz, tőrpenge, 7 tokos véső, 4 lándzsacsúcs, 1 kis kalapács, 5 vésőféle, tokos hengeres eszköz, vas pántok, korbács, horgok, árak, kapák és apróbb tárgyak. A tálalási hely környékén Lehóczky gyűjtött még lándzsasarut, nyílvégeket, és kerámiákat (Lehóczky 1897. 333-334.). Müller Róbert összegyűjtötte a kelta kori vasleleteket az irodalomból és az egyes múzeumokban található tárgyi és adattári dokumentációból. A mezőgazdasági eszközöket elemezte (Müller 1982. 278-297.; Müller 1997. 91-98.). Nézzük végig mit tartalmaznak ezek a vasleletek az eredeti közlések szerint: Aba-Felsőszentiván (Hunyady 1957. 73.). Az Angyihegyen egy leletben találtak 4 darab ekevasat, 2 tokos vas baltát, 2 vas sarlót, csavart vas láncot, melynek végén karika van, sok sarlótöredéket, zablarészletet, abroncsszerű karikát, vas szegeket, vas lécet és vas tömböt. Halimba (Hunyady 1942-1944. LIV. 3.8-10. 1222.; Hunyady 1957. 34-35.). Mezőgazdasági- és ipari szerszámok, fogó részei, sarló és zabla került elő. Kaposmérő (Darnay 1910. 136-138. 137. oldalon a lelet rajza; Hunyady 1942-1944. 21. kép; Hunyady 1957. 46-47.). Darnay szerint a lelet 11 darabos, volt benne keskeny ásó, sarló, több szárnyas és egyenes véső, emelő, balták, és zablarészek, s egy 45 cm hosszú vas rúd. Kékkút (Darnay 1912. 158.) Nagy kelta vaslelet került innen a Balatoni Múzeumba. Darnay leírta, hogy kaszákat látott benne, és a lelet közöletlen. Nagyhalász-Oros (Müller 1982. 278-279.). A leletre Müller Róbert bukkant a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Régi fényképek alapján azonosított 2 darab ekevasat, hosszuk 31,5cm és 32,5 cm, valamint 2 rövid kaszát, hosszuk mintegy 37,6 cm és 40 cm. A falu határában nem ismert kelta telep, ezért gondolta, hogy elrejtett vaseszközleletről van szó. Petneháza-Szederjesdűlő (Müller 1982. 295-297.). Szántáskor késővaskori vaseszközlelet került elő 1908-ban. Müller Róbert a nyíregyházi Jósa András Múzeumban megtalálta a lelet eredeti rajzát, melyet Jósa András készített. Ezen a rajzon látható 6 ekevas, 8 sarlószerű eszköz, 3 kalapács, egy 7 kgos üllő, egy fogó (ez valószínű, hogy újkori), és egy fenőkő. Müller Róbert talált még egy ekevasat és egy rövid kaszát a lelőhelyről, melyek Jósa András rajzán nem szerepeltek. Sajópetri-Hosszúdűlő (Szabó-Guillaumet 2003. 21.). 2002-ben egy őrlőkövön tokos vas baltát, két kelta birkanyíró ollót, nyeles ívelt hátú kést, ácskapcsokat és apró vasakat találtak az ásatáson. Műhelyek Az eszközöket a réz- és bronzkorban öntőműhelyekben, a vaskorban kovácsműhelyekben készítették. A réz feldolgozásánál például a zóki településen a rézérc kohósításának nem találták nyomát (Ecsedy 1994. 41.). Ecsedy feltételezte, hogy a nyersanyagot a településre szállították, s ott gömbsüveg alakú öntőtégelyekben újraolvasztották, majd eltávolították a felesleges anyagokat. A középső bronzkorban is a településeken történt a fémöntés (Kovács 1994. 47.). Bronzkori öntőműhelyt ismerünk Lovasberény-Mihályvárról (F. Petres-Bándi 1969. 174-175. 6. kép). A Kr.e. 8. századi viszonyokat tükrözi az Odüsszeia, melyben Homérosz leírta, hogy Télemakhosz mielőtt elindult apja, Odüsszeusz keresésére, felszerelte hajóját, ezért „... szállt le apja magastetejű, tág kamrájába, ahol halmokba hevert az arany s réz,, (Homérosz: Odüsszeia. 1957. 27. 2. ének. Fordította Devecseri Gábor). Ötvöst is vitt a hajóra, név szerint Láertészt, aki vitte magával eszközeit: „üllőt és kalapácsot, a jó csípővasat is még, így öntött aranyat" (Homérosz: Odüsszeia. 1957. 41-42. 3. ének.). Ugyanezeket az eszközöket találták Dél-Morvaországban az Adamov barlangban (Csehország, Bycí skála-Höhle; Filip 1966.1.190-191) Ennek az elásott és megtalált kovácsműhelynek eszközanyaga Bécsben a Naturhistorisches Museum kiállításán látható, így a kisméretű üllő, a hosszúnyelű csípőfogó, a nagy kalapács, lapos balták, csákány és a mályinkaiakhoz hasonló nagy balták. A leletegyüttest a Kr. e. 7-5. századra datálták. Mályinka-Dédestapolcsány-Verepce-várban kibontott és felvett 16,49 kilónyi (Herman Ottó Múzeum Ltsz. 99.26.5-18.) bucavas, és a habos salakdarabok öntőműhelyre utalnak. A kelta időszakban üllőt, fogót és kalapácsot találtak Velemszentviden (Hunyady 19421944. LIV. 4-5. 7. 11. 17-19. 23., LV. 3-4. 14.; Hunyady 1957. 26-27.), Szalacskán (Darnay 1906. 416433.) és Munkácson (Hunyady 1942-1944. XXIV. 25-27. kép; Hunyady 1957. 48-53.). A vas ércet a településen kohósították Sajópetri-Hosszúdűlőben is (Szabó-Czajlik 2004. 129.). Aba-FelsőszentivánAngyihegyen az eszközöket tartalmazó vasleletben volt egy vas tömb (Hunyady 1957. 73.). Munkácson nyersanyagként volt egy 50 grammos félkör alakú, sötétzöld patinájú bronz rög, hossza 6,5 cm, magassága 4 cm, vastagsága 2 mm volt. Ugyanitt habos vas salakot talált Lehóczky, mely üreges, kékes és rozsdaszínű volt, hossza 5,5 cm, szélessége 3 cm, vastagsága 1,5 cm volt (Lehóczky 1901. 159.). Nyers vasat is talált (Lehóczky 1901. 202.), mely 10