Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
KEMECSI Lajos: Az inventáriumok alkalmazása a kovácsmesterség kutatásában
téki leltárak egyik sajátos jellemzője, hogy minimális elmozdulásokat, változásokat is képesek érzékelhetővé tenni. Az anyagi kultúra és a fogyasztási szokások összefüggéseinek elemzésében is alapvető segítséget nyújthatnak az inventáriumok. 13 A parasztságra vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése - a városlakókkal ellentétben - csak az 1850-es évek második felétől kimutatható. Az osztrák polgári törvények magyarországi bevezetése után (1852) vált kötelezővé a hagyatéki leltárak készítése. Számuk növekedésével fordítottan arányos azonban a bennük található információk mennyisége. A tömeges készítés hatására a leltárak érzékelhetően homogenizálódtak. 14 A magyarországi hagyatéki eljárás teljes mélységében még nem feldolgozott. Az megállapítható, hogy 1850 előtt a helyi szokásjog szerepe meghatározó volt a leltárak készítésében. 15 Az elmúlt évtizedben az inventáriumkutatás irányai részben módosultak. A mezővárosi tárgyi kultúra kutatása mellett a városi polgárság viszonyait is feltárni igyekvő kutatás indult az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékén. A hagyatéki leltárak értékeire felfigyelt az elmúlt években egyre inkább felélénkülő mikrotörténeti irányzat is. Több ilyen jellegű vizsgálat egyetlen hagyaték iratanyagának feldolgozására épül. Az így született tanulmányok megkísérlik rekonstruálni egy-egy személy környezetét, mindennapjainak világát. 16 Az inventáriumok kutatása szoros kapcsolatban áll a múzeumi gyűjteményeket feltáró kutatásokkal, Segítségükkel a raktárakban őrzött néma tárgyak vizsgálata eredményesebbé válhat. 17 Mindazonáltal a legrészletesebb levéltári forrásokon alapuló vizsgálat sem lehet alkalmas a jelenkutatáshoz hasonló pontossággal a valóság visszaadására. Azonban a hagyatéki leltárakat használó kutatók számára is rendkívül értékesek és iránymutatóak a Fél Edit, Hof er Tamás vagy Juhász Antal és más kutatók által végzett és publikált jelenkutatások. 18 A leltárak segítségével a múzeumokban felhalmozott reprezentatív műtárgygyűjtemények alapján kidolgozott stílusvizsgálatok pontosabb képet mutathatnak. 19 A hagyatéki leltárakat felhasználó kutatók minden esetben utalnak a leltárak megbízhatóságának kérdésére. 20 A hagyatéki és vagyonleltárak soha nem teljesek. A hiányzó tárgyak vagy tárgycsoportok nagy mennyiségű leltáron végzett kvan13 Vö. Roche 1997. illetve angolszász szerzők Appadurai 1996, Campbell 1996. 14 Benda 1989a. 241,248-249.1992. 384. « Vö. Tárkány Szűcs 1981. 16 Benda 1984. Szűcs 1998. Poulot 1997. 17 Vö. Hoffmann 1988. 15-16. Árva - Granasztói 2000. 705. Gráfik 1992a, 1992b. « Fél 1941, Fél-Hofer 1964. Juhász 1989. 19 Gráfik 1992a. 20 Benda 1989, 1992, Szilágyi 1978, Granasztói 1998. Nagy 2004. 113-120. titatív elemzéssel kimutathatóak és megfelelő módszerek alkalmazásával az így jelentkező bizonytalanságok kiküszöbölhetőek. A régebbi, 18. századi leltárakból szegényesebb tárgyi ellátottság állapítható meg, azonban a korszak elején készült leltárakra országosan jellemző, hogy az összeírás sokkal esetlegesebb volt a későbbi időszakhoz viszonyítva. Az egyes esetekben hiányosnak tűnő leltárak között akadnak olyanok, amelyek egy-egy özvegy, idős, szegény ember furcsa összetételű és különösen kevés darabból álló tárgyi környezetét rögzítették. A kiválasztott korszakra vonatkozó leltárak segítségével kimutatható, hogy a háztartásokban megtalálható tárgyak száma között óriási különbségek vannak. 21 Egyes leltárakban gyakorlatilag mindent összeírtak a darab vasakig. 22 Számos azonban az olyan inventárium, amelyben csak a legértékesebb berendezési tárgyakat, eszközöket szerepeltetik. A hazai leltárak hiányai közül a legjellemzőbb az örökösödési rendszer miatt kimaradó feleség hozományaként számon tartott értékeké. 23 Több esetben előfordult, hogy külön összeírták - feltüntették, esetleg egy tételként szerepeltették az ilyen tárgyakat. A hazai inventárium kutatások között eredményesen vizsgálták a kutatók egy iparos hagyatékát. Példaértékű Szűcs Juditnak elsősorban a csongrádi iparosokat elemző tanulmánya. 24 Az inventáriumok segítségével sikeresen rekonstruálható egy kézműves gazdálkodása, háza, berendezése egyaránt. Az életkörülmények érzékletes bemutatását legteljesebben a hagyatéki leltárakra építve végezheti el a kutató. Szűcs Judit, illetve Kemecsi Lajos a járműkészítő iparosokkal foglalkozó tanulmányaikban egyaránt támaszkodtak az inventáriumokban fellelhető adatokra. 25 A kovácsmesterség kutatásában is jellemző az a probléma, hogy gyakorta komoly feladat a szereplő megnevezések értelmezése, konkrét tárgyhoz, eszközhöz, szerszámhoz rendelése. A kovácsmesterség kutatóinak megállapítása alapján megállapítható, hogy az eredeti szerszámkészlet nem sokat változott szinte évszázadok alatt. A legnagyobb változást az új energiaforrások eredményezték. A hagyományos emberi erőt felváltó elektromos áram működteti a 20. század második felében általánosan a fújtatót, esztergát, fúrót, esetleg a fürészt. A hagyományos szerszámkészlet több elemét maga a használó, a mester készítette el. A leggyakoribb eset - a mesterség céhes hagyományaira emlékeztetően - idősebb mesterek szerszámainak megvásárlása. Sűrűn fordult elő a házasság útján az elhunyt kovács vagy bognár özvegyénél maradt szerszámok használata is. Szintén 21 Granasztói 1998. 27. 22 Éder Mátyás hagyatékának becsüje és licitációja Inventárium Gyűjtemény 1324. sz. (P.210 Birtokigazgatósági iratok IV. Úriszéki jk. 104. csomó) 23 Vö. Granasztói 2005. 39. 24 Szűcs 1998. 25 Szűcs 1999, Kemecsi 1998,1999a, 1999b.
