Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

H. CSUKÁS Györgyi: Kovács-munkák a 17-19. század eleji árszabásokban

NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Kovács-munkák a 17-19. század eleji árszabásokban H. CSUKÁS Györgyi Előadásomban egy olyan forráscsoport felhasználásának lehetőségeiről szeretnék beszélni, amely szorosan kapcsolódik Bodgál Ferenc munkásságához. Bodgál Ferenc egy sor 17-18. századi kovácsárszabást tett közzé Magyarország északkeleti területéről a Néprajzi Közlemények 1964. évi IX. számában, és az árszabásokból levonható következtetéseket számos tanulmányában hasznosította.

1 Az MTA Néprajzi Kutatóintézete Flórián Mária vezetésével az árszabás-kataszter alapján nagyszámú megyei limitációt gyűjtött össze magyarországi levéltárakból.

2 Ezeket tematikus, szakmák szerinti csoportosításban, azon belül időrendben, megyék szerint adtuk közre „Az Mester Emberek míveinek árazása" c. sorozat 10 kötetében. Noha az összegyűlt anyag korántsem teljes olyan tekintetben, hogy lefedné a történeti Magyarországot, és minden korszak képviselve lenne benne - így éppen Erdély és a vasbányászat, vasművesség tekintetében fontos egyes felső-magyarországi megyék alig, vagy csak a Rákóczi-szabadságharc korából vannak képviselve - az összegyűlt jelentős anyag így is nagy mértékben bővítheti ismereteinket. Előadásomban az idő rövidsége miatt csupán arra tehetek kísérletet, hogy néhány példa kiemelésével felhívjam a figyelmet, milyen lehetőségeket rejt a kutatás számára ez a forráscsoport, egyúttal a forráskritika szükségességére is figyelmeztessek. Előadásomhoz a „Vásárosok, kovácsok, kerékgyártók, kaskötők árszabásai (1626-1821)" c. kötetben megjelent anyag szolgál kiindulópontul, de természetesen felhasználtam a korábban már publikált, főként felvidéki és erdélyi árszabásokat is.

3 Az árszabások nagy tömegének tematikus rendben történő kiadása azzal az előnnyel jár, hogy így együtt tanulmányozhatók az egymásra épülő szakmák, esetünkben a vásárosok, kovácsok és kerékgyártók, bognárok árszabásai. Másfelől egy-egy megye különböző korú árszabásai módot adnak a változások követésére. A különböző me1 BODGÁL 1964. 272-291. 2 DOMONKOS - KISS - NAGYBÁKAY (szerk.) 1986. 3 H. CSUKÁS 2004. A publikált árszabásokra: DOMONKOS NAGYBÁKAY (szerk.) 1992.118-122. gyekből származó árszabások egymással való öszszevetése ráirányítja a figyelmet a gyakori azonosságokra. Az egyezést okozhatja egy meglévő korábbi árszabásminta másolása - ami legtöbbször Pest-Pilis-Solt vármegye árszabásának követésében mutatkozik meg.

4 A limitációk terméklistáinak egyezése gyakran abból adódik, hogy a szomszédos megyék árszabásaikat egyeztették, vagy azt egymásnak megküldték. Az azonos minta alapján készült vagy egymást követő árszabások is érdekesek lehetnek számunkra, mégpedig nemcsak az eltérő árak, hanem az eltérő szóhasználat miatt is. Az azonos helyen, azonos, vagy hasonló árral szereplő tételek elnevezéseinek összevetése ugyanis módot ad a különböző helyi elnevezések mögött rejlő tárgyak azonosítására. A megyei árszabásokban felsorolt szakmákat, iparosokat az ugyanazon megyéből ismert céhekkel, iparűzőkkel összevetve, rögtön feltűnik, hogy az árszabások nem mindig képezik le azt a szakmai specializációt, amelyet az egyéb céhes, városi iratokból ismerünk. így a cigány-kovácsok csak az északkeleti megyékben (Hont , Kishont, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Borsod, Zemplén megye) vannak külön felsorolva, noha tudjuk, hogy másutt is tevékenykedtek.

5 Sopronban nem is jelentéktelen számban működtek patkolókovácsok, körzőkovácsok, szegkovácsok, késesek, a limitációk azonban ezek munkáit is a globális „kovácsok" címszó alatt sorolják fel, vagy említetlenül hagyják.

6 A lakatosok azonban mindig külön szerepelnek, és számos árszabásban további differenciálódást mutat a puskamívesek, vagy a sarkantyú- és zablakészítők külön felsorolása. (Ezek árszabásait egy másik kötet tartalmazza.)

7 Az árszabásokat egymással összevetve feltűnik az is, hogy azokban igen eltérő a felsorolt munkák száma, vagyis a felsorolás részletessége. Elsősorban a tömegesen készülő, leggyakoribb termékek, 4 1716-ból két árszabás is maradt fenn Heves vármegyéből. Az egyik a Pest megyei árszabást követi, míg a másik a helyi viszonyok szerint készült. H. CSUKÁS 2004. 95-103. 5 BODGÁL 1965. 523-527.; DOMONKOS 1991. 70-71. 6 BARTÓCZ 1988.199-200.; DOMONKOS 1980. 50-52, 67-70,9294.; H. CSUKÁS 2004.111-112,167-168. 7 H. CSUKÁS 2005.