Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

SARUSI KISS Béla: Újabb adatok a murányi vasbányászatról

szerzők Heckenast Gusztávnak a vasbányákat számba vevő monográfiájában kimutatott számok alapján úgy vélték, hogy a magyarországi vas gyár­tás mennyiségében minden bizonnyal vetekedett az európai nagy vas gyártó körzetek vastermelésé­vel. A vasművek időszakos működésére vonatkozó adatok tehát elsősorban azért fontosak a magyar­országi vasbányászat kutatóinak, hogy a vasterme­lés mennyiségére következtetni lehessen. A murá­nyi uradalom vizsgálata esetén a működési időre vonatkozó források azt is mutatják, hogy a török jelenléte milyen hatással volt a hámorok és huták működésére. A huták Az első adatok a huták működésére 1556-ból származnak, amikor Murányt a Bebekek, illetve a törökök rendszeresen támadták. Murány völgyé­ben öt hutatulajdonos egyetlen negyedév után fizetett adót, ketten (Blasius Han özvegye Barbara és Andreas Koprasky) ugyanakkor két negyedév után is fizetett (lehet, hogy utóbbiak két hutát üzemeltettek egy negyedévben). A Ratkó völgyben hét hutatulajdonos volt, de közülük csak Ambrosius de fyler fizetett két negyedévben (vagy szintén két huta után). A huták időszakos működésre következő ada­tokat tartalmazza a számadáskönyv: Év Murány- és a Ratkó-völgy (mFt) júl, szept. okt, dec. jan.­már. ápr, jún. 1561. VII-1562. VII. 51 24 22 18 23,5 1562. VII-1563. VII. 21 20 20 18 Év Murány völgye (mFt) Ratkó völgye (mFt) júl, szep. okt, dec. jan, már. ápr. -jún. júl, szep. okt, dec. jan.­már. ápr. -jún. 1563. VII­1564. VII. 13 8,5 8,5 12 6 6 6 7 1564. VII­1565. VII 52 összesen: 62 forint 1565. VII­1566. VII. 10 10 0 10 7 9 0 10 1566. első negyedévében nem érkezett bevétel. Ugyanebben az időben a Ratkó környéki huták is hasonló képet mutattak. A huták működéséről 1572-ből fennmaradt ki­mutatás az áprilisig, augusztusig és novemberig 51 „Ex gazis ferreis nomine census" megnevezéssel érkezik bevétel. 52 Az 1565-ös elszámolás (1564. július-1565. július.) nem részle­tezi a cenzus befizetéseket, de a vasbevételeknél megemlítik, hogy január 1. és február 28. között a hideg miatt egyik helyen sem dolgoztak, és nem érkezett bevétel („propter diversissima frigora nihil laboratum"). tartó negyedévekről készült. 53 A kimutatás sajnos így egy kicsit megtévesztő lehet, mivel más évek adatai azt mutatják, hogy decemberben és január­ban is rendszeresen működtek a huták, ezek a hó­napok azonban biztosan kimaradtak ebből a kimu­tatásból. A Murány völgyében felsorolt nyolc hutás közül öt is két hutát üzemeltetett, így a vár ebből a völgyből 34 mFt, a ratkói völgyből, ahol kilenc hutaüzemeltetőt sorol fel a kimutatás (köztük hárman működtettek egy-egy negyedévben két hutát is) 18,5 mFt-ot kapott. A két völgy összes bevétele: 53,5 mFt volt. Az utolsó olyan kimutatás, amely a huták mű­ködéséről maradt fenn, 1578-ból származik. A ki­mutatás ez alkalommal a májusig, szeptember 29­ig és a decemberig terjedő negyedéveket mutatja. Külön érdekessége, hogy az üzemeltetők mellett feltünteti lakhelyüket, így megtudhatjuk, hogy azon hat ember közül, akik két hutát üzemeltettek, négy ember nagyrőcei, egy muránylehotai, egy pedig tiszolci illetőségű volt. Összesen 11 név tű­nik fel a jegyzéken (hét nagyrőcei, két jolsvai, egy muránylehotai és egy tiszolci), akik egész évben 40 mFt-ot fizettek. A ratkói völgy hutásai közül hár­man voltak, akik egy-egy időszakban két hutát is üzemeltettek; 1578-ban 18,5 mFt bevétel érkezet a várba. Az összes bevétel 1578-ban 58,5 mFt volt. Az 1578-ban működő huták gyakorlatilag ugyanazt mutatják az üzemek működési idejéről, mint az 1560-as évek eleji adatok. A huták függetlenül at­tól, hogy a murányi völgyben vagy a ratkói völgy­ben voltak, az év egészében működtek. Amennyiben egymás mellé tesszük a tizedjegy­zékek között talált, a huták működéséről készült kimutatásokat, feltűnik, hogy egyes üzemeltetők csak abban a negyedévben működtetnek egy hutát, amikor egy másik hutás éppen felhagy hutájának üzemeltetésével. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy egyes hutások időszakosan másnak adták át üzemük működtetését. Bár csupán ennyi bizonyí­tékunk van erre, de ezt az is alátámasztani látszik, hogy az uradalom területén áthaladó folyóvizeken nem lehetett korlátlan számú üzemet működtet­ni, 54 de talán nem is érte volna meg, egyetlen ne­gyedévre egy új üzemet felépíteni. A huták egész éves működésük során valószí­nűleg több nyersvasat állítottak elő, mint amennyit a murányi uradalomhoz tartozó hámorok fel tud­tak dolgozni. A félkész terméket ezért nem csak a murányi hámoroknak adták el. Talán ezért kötelez­ték egy 1585-ben kelt céhszabályzat szerint a huták működtetőit éves szerződésben arra, hogy a fél­kész vasat a végterméket forgalomba hozó murá­nyi hámorosoknak adják el. 55 53 Gömöri tizedjegyzék 1572/11. füz. 2. nyugta. Murány, 1572. december 12. 54 A folyóvizek mellett kialakított duzzasztók jelentős mérték­ben lassíthatták a víz sebességét. 55 Heckenast, A murányi vashámoros céh szabályzata 431-438. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom