Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
SARUSI KISS Béla: Újabb adatok a murányi vasbányászatról
NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Újabb adatok a murányi vasbányászatról SARUSI KISS Béla Nem kell különösebben részletezni azt a szerepet, amelyet a vas a hétköznapi életben és a fegyverkészítésben már az ókortól fogva játszott, elég annyit leszögezni, hogy a fát követően a második legfontosabb, leggyakrabban használt és nélkülözhetetlen nyersanyaga volt az emberiségnek a közelmúltig. 1 Mivel a murányi uradalom a vasbányászat talán legfontosabb magyarországi központja volt, indokolt, hogy kiemelt figyelmet fordítsak erre a tevékenységre. Vizsgálatom a vas bányászatára, feldolgozására kereskedelemére és arra is kiterjed, hogy a török terjeszkedés milyen hatással volt mindezekre. A téma nemzetközi szakirodalma meglehetősen kiterjedt és nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy például a német gazdaságtörténeti munkában a vasbányászat, vaskohászat és -kereskedelem általában alapos bemutatásra kerül. 2 Magyarországon a honfoglalástól a XIII. század közepéig, 3 illetve XIII. század közepétől a XVIII. század végéig terjedő időszak vasbányászati monográfiái születtek meg. 4 Utóbbi munka „A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában" címmel nemcsak az addig megjelent vaskohászat-történeti munkák magas színvonalú összefoglalása, hanem — és talán ez a legfontosabb —, alapkutatásokra építő összegzés. Heckenast Gusztáv művének köszönhetjük, hogy mára már tisztában vagyunk a magyarországi vaskohászat területi megoszlásával, 1 Már 1997-ben írtam a murányi vasbányászatról és vasgazdálkodásról: Sarusi Kiss Béla: Vasgyártás és vasgazdálkodás Murányban a XVI. században. In: Fons IV. (1997). 1. sz. 79-98. p. Jelen közleményre azért van szükség, mert doktori kutatásaim során rendkívül sok új forrást sikerült még fellelnem, így hoszszabb adatsorokkal támaszhatom alá a korábban leírtakat. Az időközben fellelt forrásokon kívül sok újabb szakirodalmi hivatkozással tudtam kiegészíteni, a tanulmány kissé továbbdolgozott változata időközben megjelent könyvemben. (A természet által megerősített vár. Murány végvár és uradalma a 16. század második felében. Budapest, 2008. 414 p. 2 Egyetlen példa: Deutsche Geschichte 308-312. p. 3 Heckenast et alii, A magyarországi vaskohászat a korai középkorban. 4 Heckenest, Magyar vaskohászat. Heckenast a művet nem tekintette komplexnek, mert a korai középkorral foglalkozó kötettel ellentétben sem metallográfiai, sem régészeti kutatásokra nem alapozhatott. Uo., 24. p. a vasművek számával és a technikatörténeti háttérrel. A magyar vaskohászati irodalom e műnek a megjelenése után 1999-ig nem jelentkezett újabb, levéltári kutatásokon alapuló feldolgozásokkal, 5 egészen Heckenast Gusztáv halálának alkalmáig. Emlékére rendezett konferencia után megjelent tanulmánykötetben Kubinyi András és Buza János foglalkoztak a vas középkori és koraújkori kereskedelmével. 6 Heckenast a feudális kori vaskohászat területei közül talán a murányi uradalommal foglalkozott a legrészletesebben, sőt a viszonylagos forrásbőségre hivatkozva mélyebb értékelésre is vállalkozott, mint más területek esetében. Ami miatt mégis érdemesnek tartottam, hogy a murányi vaskohászat történetét részletesen feldolgozzam, az egyrészt az, hogy Murány mint végvár illetve mint uradalom történetének megértéséhez a vasbányászat és feldolgozás megismerése feltétlenül szüséges. Másrészt kutatásaim során olyan forrásokra leltem, amelyek hiányát Heckenast Gusztáv is jelezte, és amelyek az egész magyarországi vaskohászat történetét tárgyaló munkákból hiányoznak. (A magyarországi vaskereskedelemmel Heckenast Gusztáv is csak érintőlegesen foglalkozott.) A koraújkori vasbányászat és vastermelés megértéséhez szükséges, hogy néhány technikai részletet előrebocsássak. A vasgyártás folyamatának ismertetéséhez a hámor és huta meghatározása a legelső, már csak azért is, mert még szakcikkekben is előfordul, hogy a két vasművet nem különböztetik meg. 7 Ennek az az oka, hogy a két műhelytípus szerszámait, felszerelését tekintve nem különbözik lényegesen. Az adóztatás miatt keletkezett kimutatások ugyanakkor egyértelmű különbséget tesznek 5 Az 1999-ben Miskolcon tartott, Agricola munkásságának szentelt konferencia vasbányászattal foglalkozó tanulmánya, amelyek Agricola művét elemezte, jórészt Heckenast munkáját és egyéb könyvészeti anyagot használt fel: Gulyás-Rernport: A vas jelenléte 23-36. p. A két szerző jól használható tanulmányban összegezett mindent, amit Agricola munkájából közvetve vagy közvetlenül a vasbányászatról, illetve ennek magyarországi gyakorlatáról tudni lehet. 6 Kubinyi, Vas, város vaskereskedelem 5-16. p. és Buza: Tilos a vas a töröknek! 47-66. p. 7 Erről lásd: Gulyás - Remport: A vas jelenléte 23-36. p.
