Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
HORVÁTH Antónia - TEREI György: Kána falu vasleletei
NAGY Zoltán - SZULOVSZKY János szerk.: A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Szombathely, 2009. Kána falu vasleletei HORVÁTH Antónia - TEREI György 2003 és 2005 között folyt a Budapest XI. kerületében Kőérberek - Tóváros Lakóparkban 1 az Árpád-kori Kána falu feltárása. 2 A 22 hektáros feltárási területen 10 különböző korszak régészeti emlékeit találtuk meg. A terület kisebb nagyobb megszakításokkal lakott volt a neolitikumtól az Árpád-korig. A falu nevét, Kánát, egy 1325-ös határ leírásból ismerjük. A feltárás során 200 földbe mélyített ház, kváderkövekből épített és míves kőfaragványokkal díszített templom, 1100 sír, melyből közel 300 kváderkövekkel volt kibélelve, gazdag leletanyag, melyből kiemelendő a több mint 50 darab üvegtöredék, a nagy számú pénz, és díszes viseleti tárgy, és számos vastárgy került feltárásra. Ezek alapján jómódú népességgel kell számolnunk a falu területéről. (TEREI 2005.) A leletanyaganyag folyamatos feldolgozás alatt áll, a munkát a vasanyaggal kezdtük meg, mivel úgy gondoltuk, hogy ez az egyik legjobban megfogható, körbehatárolható tárgytípus. Ennek ellenére komoly kutatómunkára volt szükség, hiszen noha a közel 2000 kisebb-nagyobb tárgynak csak körülbelül 15%-a volt jelentős méretű és meghatározható funkciójú darab. Ebben a kis mennyiségben is megtalálhatók azonban a korszak ismert vastárgyai. Vizsgálatuk számos újdonságot is hozott. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a falu i A területet jelenleg Újbuda-Tóváros-Lakóparknak hívják. Az ásatás során feltárt teljes vasanyag a Communicationes Archaeologicae Hungáriáé következő számaiban két részletben kerül bemutatásra. Azért szándékoztunk a miskolci konferencia előadását ebben a kötetben is szerepeltetni, mert míg a kétrészes anyagközlésben az egyes tárgyakról részletesen, leltárszerűen írunk, addig jelen munkánkban összefoglaló jelleggel kíséreljük meg a bemutatást a felmerülő kérdésekkel együtt. Felhasználjuk bizonyos kérdéseknél a konferencia előadásaiban hallott értékes információkat. 1. kép a 12. század közepétől a 13. század közepéig élt, ezért az itt előkerült vasleletek jól datálhatóak. 3 Az anyag nagy része házakból, gödrökből került elő, kisebb számban sírokból, árkokból. Két objektumot azonban ki kell emelni: Az első egy gödör, melyből 19 ép, és töredékes vastárgy került elő (csákányok, balták, sarlók, kapa, zsindelyező) 4 db kis Árpád-kori cseréptöredékkel. Feltételezésünk szerint a tatárjárás idején rejthették el. A másik egy 8x5 méteres mély tárolóhelyiség volt, melyből sok más lelettel (csigavonal díszítésű fazekak oldaltöredéke, kihajló profillát peremtöredékek, bepecsételt díszítésű szürke edény oldaltöredéke, kis számú cserépbogrács töredék és fehér kerámia, fehér palacktöredék, fogaskerék díszítésű edény oldaltöredék, üveg csésze oldaltöredéke)együtt számos ép vastárgyat (ásópapucs, szőlőmetsző kés, kulcs, kés, olló, vasalás, vascsat, buzogány) is találtunk. A betöltésben 3 friesachi dénár is volt. (1. kép) 3 Munkánkban nagyon sok segítséget kaptunk, és köszönettel tartozunk Wolf Máriának, Müller Róbertnek, Valter Ilonának, Miklós Zsuzsának, Simonyi Erikának, Barsi Csabának, Hatházi Gábornak, a rajzokért Németh Tibornak és Németh Katalinnak.
