Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)
KVASSAY Judit: Mire használhattak agyaggolyókat az Árpád-kori kovácsműhelyekben?
Méretük szintúgy változatos, átmérőjük 3,5 centimétertől 8,5 centiméterig terjed, de legáltalánosabb az 5-6 centiméteres átmérő. A golyók - az ugyanazon a helyszínen talált, erősen kavicsos soványítású edényekkel ellentétben - finom szemcséjű, csillámos homokkal soványított agyagból készültek. Felületükön gyakran megfigyelhető pelyva- (2. kép) vagy homokágy lenyomata (3. kép). 2. kép Pelyvaágy lenyomata agyaggolyó lapított alján 3. kép Homokágy lenyomata agyggolyó erősen lapított alján Általában gondosan gyúrtak, finoman simított felületűek. Közepesen égtek ki, a barna különböző árnyalataiban: világos sárgás-barnára, barnára, vöröses-barnára; közepük többnyire szürke, tapintásuk porózus. Másodlagos égésnyomok csak kevés darabon láthatók. A Zala megyében előkerült agyaggolyók lelőhelyeinek (4. kép) több mint felénél végeztek régészeti ásatásokat, ahol előkerülésük körülményeit pontosan feljegyezték, eddig mégsem derült fény használatuk mibenlétére. A vasfeldolgozáshoz való kötésüket avval látom alátámasztottnak, hogy sok esetben kovácstelepeken vagy kovácsműhelyek területén kerültek elő. 6 Az olyan feltárások esetében, ahol műhelynyomokat ugyan nem találtak, a kísérőleletek közt gyakori a vassalak, 7 és mindig erősen faszenes-hamus, égett betöltésű objektumokból 8 származnak a golyók. De soha nem magából a kovácstűzhelyből kerülnek elő! Hanem olyan hulladékgödrökből, amelyekbe átégett tapasztásdarabokat, edénytöredékeket, állatcsontokat is szórtak, és sok faszenet söpörtek. Tehát, amikor az agyaggolyók kiégett formában elénk tárulnak, már funkciójukat vesztették és szemétnek minősültek. A legkülönlegesebb példa a Balatonmagyaród határában, a középkori Kolon falu területén kibontott kút. A használaton kívül került, homokkal félig feltelt kutat ugyanis különös összetételű hulladékkal töltötték fel. Nem egyszerű háztartási szemetet szórtak bele, hanem egy kovács- és egy csontfaragó műhely „ipari hulladékai", azaz nagy mennyiségű vassalak és félig megmunkált állatcsont került bele. Ezek között hamus, faszenes, sok tapasztásdarabbal kevert rétegek váltakoztak. A leletek közt természetesen szép számban voltak az agyaggolyók. 9 Az viszont elgondolkoztató, hogy Letenye-Hergyó-földeken, ahol több ezer négyzetméternyi felületet feltártak a késő Árpád-kori településből, kemencékkel, műhelygödrökkel, és ahol 12 objektumból nagyszámú agyaggolyó került elő, vasművesség nyomára nem akadtak. 10 Elképzelhető tehát, hogy nemcsak a vasművesség, hanem másfajta ipari tevékenység egyszerű segédeszközei is lehettek az agyaggolyók. Az agyaggolyók kérdését taglaló cikk megjelenését követően, az M7 és M70 autópályák zalai nyomvonalán végzett feltárások során, Letenye és Nagykanizsa vidékén szinte mindegyik Árpádkori lelőhelyen előkerültek agyaggolyók. 11 További zalaegerszegi leletek láttak napvilágot, és legutóbb a megye délnyugati szélén is előbukkantak. így a zalai agyaggolyó lelőhelyek száma 44-re emelkedett. Korábban csak Árpád-kori, és annak is főleg korai, 11-12. századi szakaszából származó leletekkel együtt napvilágra jött agyaggolyókat ismertünk. Az utóbbi években viszont - szintén vasmű6 Csatár-TSZ istálló: VALTER I., 1979, 47. CsonkahegyhátSzentiván: MÜLLER R., 1971, 17-18. Letenye-Lapuleveles-dűlő: SZÁRAZ CS., 2004, 16. Nagybakónak: Horváth László szóbeli közlése. Páka-Várhelyi domb: MOLNÁR L.-VÁNDOR L., 1983, 111. 7 Balatonmagyaród-Alsó-Koloni-dűlő: Kv ASSAY }., 2006, 261. Hahót-Telek-szeg: ld. 1. jegyzet, Nagykanizsa-Billa: ld. 2. jegyzet, Söjtör-Vasvölgy: VALTER L, 1963, Zalaegerszeg-SágodKutasi-dűlő: Kvassay J. ásatása 2002, feldolgozás alatt 8 Bak-Felrétbak: HORVÁTH L. A., 1997, 162. Hottó-Szentmihályfa: MÜLLER R., 1971, 58-59. 9 KVASSAY J., 2006,261. 10 MÜLLER R., 2003,18. 11 Kvassay Judit: Árpád-kori településnyomok Letenye vidékén. (Az M7 és M70 autópályák nyomvonalán 2003-ban végzett régészeti kutatások eredményei.) Zalai Múzeum 14 (2005), 245261. A Nagykanizsa környéki és egyéb lelőhelyek feldolgozás alatt.
