Nagy Zoltán - Szulovszky János (szerk.): A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Thousands of Years of Ironcrafts in the Carpathian Basin (Anyagi kultúrák a Kárpát-medencében 3. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 2009)

GÖMÖRI JÁNOS: Égi és földi kovács

magyar szakrális kovácskirály - 904-ben a bajorok által meggyilkolt - Kurszán kündü volt, akinek kend népét, a kettős fejedelemség megszűntével, Árpád nagyfejedelem a határok védelmére telepíttette szét. A feltételezés alapja főleg az Alsóőr (Unterwart) melletti Németciklény (Eisenzicken) 1350 körüli időből ismert nevei voltak: Kendszék, más néven Vasverőszék. A Szék-patak (Zickenbach) közelében ismert egyik vassalak-lelőhely régészeti szondázása azonban inkább arra engedett következtetni, hogy az említett vasverőház feltehetően 14. századi hámor volt.

19 A magyar kovács-hős az Ország kovácsa, vagy Égi kovács, akinek alakja az égitest-szabadító típusú, uráli eredetű

20 (hősénekek töredékeit őrző) mesékben tűnik fel. Az egyik Szépmezőszárnya c. meseváltozatban az ország (világ) kovácsa a hős keresztapja, aki úgy menti meg az égitest-szabadítót, hogy forró ólmot, vasat, vagy aranyat önt a hőst üldöző sárkány fejére. Az alábbi táblázatból kitűnik az indoeurópai eredetű népek mitikus kovácsistennek az égbolttal, a világossággal, vagy a Nappal való szoros kapcsolata. A kelta kovácsisten Gofannon, a napisten fia. Chaya, hindu istennő, a kézművesek patrónája adja az éltető napfényt. Az egyiptomi Horus Behudet a kovácsműhely ura, ahol Ra Napisten aranykorongját kovácsolják. A szláv kovácsnak, Svarognak fia a Napisten (Dazsbog). A hindu Tvastar fia Indra (a háború istene), aki a sárkány három fejét levágva, felszabadította az egyik őselemet, a vizet (elválasztotta a vizet és a földet), felemelte az égre a napot. Több ázsiai népénél ismert a kovács-sámán, vagy a gyógyító kovács alakja. Számos helyen a vastárgyakhoz is hiedelmek, babonák és rituálék kapcsolódtak. A kazak és a kirgiz hiedelem szerint a vas kiűzi a gonosz szellemet,

21 úgy, amint a magyar néprajzi irodalomból ismert a vasbalta viharba dobása, vagy pl. az éles vastárgy sírba helyezése. Egyes afrikai népeknél viszont megvetett páriák

22 voltak a kovácsok, amint abból számos etnoszeti emlékei Pannoniában. Magyarország iparrégészeti lelőhelykatasztere I. Vasművesség. The Archaeometallurgical Sites in Pannónia from the Avar and Early Árpád Pariod. Register of industrial archaeological sites in Hungary I. Ironworking. Sopron 2000. p. 224., 155. kép. 18 Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 19 Gömöri János, IX-X. századi vaskohászat, in: Honfoglalás és régészet (Szerk: Kovács L.). Bp. 1994,266. 20 Solymossy Sándor: Keleti elemek népmeséinkben. Ethn. 1922.; Solymossy Sándor: Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. Ethn. 1929; Magyar Néprajzi Lexikon, http://mek.niif.hu/ 02100/02115/html/l-1749.html 21 Ümit, Hassan: Eski Türk Toplumu Üzerine íncelemeler, 1986, 307. 22 „Nepálban a kovácsot kitagadta a közösség. A szomáli dinkanégereknél a törzsből nem nősülhetett, és a településen kívül kellett laknia. A szaharai tibbuknál pedig a kovács szóval szidalmazó olyan sértést követett el, amelyet csak vérrel lehetett lemosni"- írja Bogdán István a Régi magyar mesterségek (Budapest, 1973) című könyvében. gráfiai dolgozat beszámol. A kovácshősök emberfeletti teljesítményeit megörökítő mítoszok, a pozitív tulajdonságok mellett gyakran említik esendőségeket is. Általában minden kovácshőst alkotó, teremtő, szexuális erővel, földöntúli képességekkel jellemeztek. Emellett azonban néhány mitikus kovácsot - a mondák szerint - a mély szerelmi bánat emésztett.

23 A sikeres „kovácsistenek" is sokszor emberi problémákkal küzdöttek. Az ókori görög kovácsisten, Héphaisztosz sánta volt. A germán kovács, Völund lábizmait elvágta a rabtartó király (Nidung), így a nyomorékká tett kovács csak szárnyakon repülve menekülhetett meg. John Butler említi, hogy az őskori kínai „mérnök-isten", a Nagy Yu (Dayu) aki hosszában-széltében felmérte és elrendezte a világot, és megszervezte az árvízvédelmet, sovány, féllábú ember volt mielőtt isteni lénnyé változott volna. A kovácshős személye gyakran az újító kézműves alakjában jelenik meg. Mint fentebb láttuk más mesterségeknek is lehettek isteneik, mint például a kínai Dayu a gátépítésé, Lu Pan a téglavetők és ácsok védelmezője. Ezek a szerepek sokszor összemosódtak és nem könnyű feladat a csak kovács-patrónusnak nevezhető mitológiai személy megtalálása. A kultúr-mítoszok hőseit, akik a hagyományok szerint megtanították az embereknek a legfontosabb mesterségek gyakorlását, sok nép valódi istenekként tisztelte.

24 Az első kovácsot gyakran a teremtés részeseinek tekintették, főleg a Naphoz kapcsolódó mítoszokban. Más esetben - a kánaániak egyik mítoszához hasonlóan - a főisten fegyvereinek készítője volt az isteni kovács.

25 Több példát találunk arra, hogy az első istenített kovács egyszerű földi halandóként élte életét (vö. 1. sz. melléklet). Ilamarinen, aki Louhi,

26 Észak 23 Héphaisztoszt megcsalta gyönyörű felesége Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője; Az isteni kovács, a finn II marinen, a mágikus szampót „Pohjola szüze" szerelemének elnyeréséért kovácsolta. Gyönyörű feleségét azonban megsértett szolgája, bosszúból vadállatokkal tépette szét. Dr. Birtalan Győző: Élet, rontás és gyógyítás a Kalevalában. Orvosi Hetilap 2001, 142 (8), 405-409; Egyszer Ogún, a joruba kovácsisten megunta a városi életet és visszavonult az erdőbe, ezért a városokban senki nem tudott szerszámokat készíteni. Egy másik isten elküldte hozzá a gyönyörű istennőt, Oshúnt, hogy csábítsa el és csalogassa ki a kovácsistent az erdőből. A hét-fátyol tánc nyugat-afrikai változatának előadásával és hipnotikus zümmögéssel, ráadásul Ogún ajkainak mézzel való kenegetésével Oshún kicsalogatta őt az erdőből, be a városba. Amikor Ogún rájött, hogy elbolondították, szégyellte ezt bevallani, ezért a városban maradt (John Butler nyomán). 24 Mallory, J.P. and Adams, D.Q.: Oxford Introduction to ProtoIndo-European and the Proto-Indo-European World, Oxford University Press, Oxford, 2006 25 Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I. a kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig, második kiad. Osiris Kiadó, Budapest, 1998,135. Az „ügyes és agyafúrt" Kászit va Kha szisz, két varázs bunkót kovácsolt Baal istennek, a hétfejű sárkány, Jamm elleni, győztes küzdelméhez. 26 A szampóért való harcban a gonosz vénasszony - irigységből - elrabolta Vejnemöjnen népétől a Napot, a Holdat és a tüzet, amit sikerült visszaszerezni. Ez a motívum a magyar „Égitestszabadító" mesékhez hasonló (BN, MNK 319*, Magyar Népraj-