Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - LADÁNYI-BENEDIKT ILDIKÓ Mindennapi élet a körmendi várban - Francsics Gáspár körmendi kapitány levelei l648-l650-ben
nénk meg az hol födetlen. " 16 A vár javítására mégsem kapott mindig embert, mint azt 1648. szeptember 11-én írott levele is mutatja: „az itt való palánknak megfótozgatására és födésére az tiszttartók ugyan nem küldenek embereket. "'"Bár nagyon udvariasan, de figyelmezteti a dunántúli főkapitányt, jobban jár, ha a munkát tovább nem hanyagolja, mert ..elhiggye Nagyságod, mind elpusztul, akit most 3 ember megfótozhat, azután tíz sem építi fel." 1 * A kapitány a munkához szükséges alapanyagokért is Batthyány Ádámhoz fordult. A palánk kijavításához deszkákat, a kapuk rendbetételéhez pántokat, reteszeket, lakatokat, a kémény rakásához meszet és kályhához való anyagokat kért leveleiben. 1 " Kanizsa és az ellene vetett várak jó példái annak, hogy az egymásra vigyázó oszmán és magyar várakban az erőket igyekeztek kiegyenlíteni. Az 1650-es években - az oszmánok által l600-ban elfoglalt - Kanizsát 1670 fő védte, míg a Kanizsával szembeni magyar várakban: Körmenden, Egerszegen, Pölöskén, Kapornakon, Egerváron, Kernenden, Lövőn, Magyarosdon, Tófalun, Kiskomáromban, Zalaváron, Szentgróton, Szentgyörgyön és Béren 1633-1640 közötti adatok szerint összesen 1300 és 1500 katona szolgált. 20 Ebből a körmendi vicekapitányság létszáma 1640-ben 129 fő, míg 1649-ben már 147 fő volt. 21 A katonákat Körmend belső városában, a vár külső részén, valamint a város környékén települt falvakban - Hidashollóson, Egyházashollóson, Molnaszecsődön és Berkifaluban - szállásolták el. A szálláshelyek egymástól kis távolságra voltak, így váratlan török támadás esetén sem okozott különösebb nehézséget a lovas egységek mozgósítása. 22 A katonaság nagy részét ekkor már magánföldesúri hajdúk alkották. Nem véletlen, hogy a település Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitánytól 1650. május 13-án hajdúprivilégiumot kapott. 23 Egy két héttel korábbi összeírás szerint ekkor 176 hajdú lakott a városban - 11 tiszt, 94 lovas és 71 gyalogos. 2 ' A hajdú státus és a katonáskodás igen kedvező állapot volt, így nem véletlen, hogy sokan igyekeztek magukat a lajstromba beíratni. A lajstrom rendben tartása Francsics Gáspár feladatai közé tartozott. Szükség is volt rá, mert mindig akadt benne változás: „mert az mint az előtt volt, ki e/bolt bennek s ki kiíratta magát, ki hajdú lett. " 25 1649. december 15-i levelében ezt írta a kapitány: „Az mint Nagyságod megparancsolta volt, hogy az hajdúk lajstromát rendben hozzam, azt én meg is cselekedtem, de minek előtte az mustra meglenne, igen kívántatnék Nagyságodnak előbb megnézni az lajstromot, mert ollyak is vannak beírva Szup János és Kelemen Tamás zászlaja alá, az kik az Rábán túl 2 mérfölddel is laknak, az kiket csak akkor látok, mikor mustrálnak vagy fizetnek, soha nem is tudom, mikor írták be. Azok helyett mind jobb volna az Rábán innel fogadni, az melyeket mindenkor elővehetünk. " 2Ù A várban lakás problémája más levelekben is megjelenik: „az ki katona és polgár, laknék ül benn, " 21 A kapitány leveleiben utalást találunk katonáinak fizetetlenségére: „fizetetten állapottal is vágynak" 28 , vagy „azposztó kiosztása messze balad." 29 1649. szeptember 25-én Francsics Gáspár Keczer Jánossal közösen írt panaszos levelet szolgáinak fizetetlenségéről: ..Nagyságodat akarunk azon dolog felől megtalálnunk, mivel mind az lovasunk, gyalogunk Nagyságod előtt most mustrál meg, s ki-ki maga érdemlett fizetését az Nagyságod rendelése szerint posztóul felveszi. Mi ketten, az Nagyságod körmendi és csákányi végházaiban lakozó kapitányai, az mikor kívántatott, az mennyi hozzá be vagyunk írva, fogyatkozás nélkül följöttünk, s néha többen is, az mely szolgáinkra tudja Nagyságod, mindezidáig nekünk semmit sem fizetett. Kérjük Nagyságodat, ha az katonáknak posztójukat ki adja, az szolgáinkra is hasonlóképpen adassa ki. Ha posztó annyi rend volna, Nagyságod bárcsak minden legényre egy vég abcd M> adasson. Avagy az mind Nagyságod az mezei hadnagyoknak szolgáikra minden hadnagynak egy vég septuT' adatott, nekünk, is méltóztatnék megadatni, melyet Nagyságodnak mi is, ha Isten éltet meg igyekezünk szolgálni. " 32 A körmendi vár élelmezése a vártartomány, tehát Körmend oppidum és a többi tartozék 33 terhe, a beszerzés és a behajtás pedig a mindenkori tiszttartó kötelessége volt. Bár a körmendi vár élelemmel jól ellátott volt, előfordult, hogy hiány mutatkozott egyes élelmiszerekből. Nemsem István tiszttartó írta 1648. május 8-án Batthyány Ádámnak: „Kegyelmes Uram, ami az itt való állapotot illeti, itt az várban sem bor, sem liszt nincsen, sem penig zab. Ha Isten Nagyságodat visszahozza jó egészséggel, Nagyságod írjon az újvári tiszttartónak, hogy onnét küldjön ő kegyelme zabot, Csákányból peniglen búza és rozslisztet, mert itten nincs. " 34 A helyzet 1648 nyarán a későbbiekben sem javult. Ennek okát a rossz időjárásban kell keresnünk, amiről a tiszttartó 1648. július 9-i levelében többször is említést tett: „ilyen rossz időben", vagy „mivel nagy árvíz vagyon, mindm szénánkat elvitte az víz. ' 35 Az állandóan és nagy mennyiségben fogyó bor a rossz ivóvíz miatt létszükségletnek számított. Nem véletlen írta Francsics Gáspár 1648. szeptember U-i levelében: „Nagyságodnak, azelőtt is könyörögtem vala, hogy asztalomra való bor nélkül ne hagyott volna. Látta Isten szintén kifogyok már belőle. Kérem Nagyságodat valamelyik tiszttartóra adnia commissiot, Nagyságod egészségééri elküldeném az szegény legényekkel. " 36 A vár helyzetéről szóló jelentéseken kívül sok a törökökről szóló hír a körmendi kapitány jelentéseiben. Francsics Gáspár számos levelében találunk utalást arra, hogy a körmendi kapitányt gyakran informálták a törökök szándékáról a szomszédos várakból. A főkapitányhoz intézett írásaiból tudjuk, hogy Keglevich Pétertől 37 , Kerpacsics Istvántól 38 , Keczer Jánostól és Túros Miklóstól kapott leveleket: „Kefpacsits István egynéhány levelében, Keczer János Uram hasonlóképpen irton írják, hogy az töröknek nagy gyülekezeti vagyon Kanizsátí" 39 , vagy „Mióta itt alatt vagyok, szüntelen jönnek az török hírek. Az mely levelek a kezemhez érkeztek, noha nem írtam mellettek, késedelem nélkül felküldtem őket. Ira most is Keglevits Uram ... Túros Miklós hasonlóképpen". 40 A végvidéken nagy szerepe volt egyes portyák, ütközetek kimenetelében a hírszerzésnek. A főkapitány és a Batthyány szervitorok szolgálatában jó néhány állandó kém működött." Létezésükről Francsics Gáspár levelei is tudósítanak: „az kémek azt merik mondani, hogy soha egyszer annyi gyűlt török nem volt Kanizsán" 42 , vagy „pénteken jött ki Kanizsáról egy bizonyos emberem, s az beszélé tegnap.
