Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - LADÁNYI-BENEDIKT ILDIKÓ Mindennapi élet a körmendi várban - Francsics Gáspár körmendi kapitány levelei l648-l650-ben

nénk meg az hol födetlen. " 16 A vár javítására mégsem kapott mindig embert, mint azt 1648. szeptember 11-én írott levele is mutatja: „az itt való palánknak megfótozgatására és födé­sére az tiszttartók ugyan nem küldenek embereket. "'"Bár na­gyon udvariasan, de figyelmezteti a dunántúli főkapitányt, jobban jár, ha a munkát tovább nem hanyagolja, mert ..el­higgye Nagyságod, mind elpusztul, akit most 3 ember megfó­tozhat, azután tíz sem építi fel." 1 * A kapitány a munkához szükséges alapanyagokért is Batthyány Ádámhoz fordult. A palánk kijavításához deszkákat, a kapuk rendbetételéhez pántokat, reteszeket, lakatokat, a kémény rakásához meszet és kályhához való anyagokat kért leveleiben. 1 " Kanizsa és az ellene vetett várak jó példái annak, hogy az egymásra vigyázó oszmán és magyar várakban az erőket igyekeztek kiegyenlíteni. Az 1650-es években - az oszmá­nok által l600-ban elfoglalt - Kanizsát 1670 fő védte, míg a Kanizsával szembeni magyar várakban: Körmenden, Eger­szegen, Pölöskén, Kapornakon, Egerváron, Kernenden, Lö­vőn, Magyarosdon, Tófalun, Kiskomáromban, Zalaváron, Szentgróton, Szentgyörgyön és Béren 1633-1640 közötti ada­tok szerint összesen 1300 és 1500 katona szolgált. 20 Ebből a körmendi vicekapitányság létszáma 1640-ben 129 fő, míg 1649-ben már 147 fő volt. 21 A katonákat Körmend belső városában, a vár külső részén, valamint a város kör­nyékén települt falvakban - Hidashollóson, Egyházasholló­son, Molnaszecsődön és Berkifaluban - szállásolták el. A szálláshelyek egymástól kis távolságra voltak, így váratlan tö­rök támadás esetén sem okozott különösebb nehézséget a lovas egységek mozgósítása. 22 A katonaság nagy részét ekkor már magánföldesúri haj­dúk alkották. Nem véletlen, hogy a település Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitánytól 1650. május 13-án hajdúprivi­légiumot kapott. 23 Egy két héttel korábbi összeírás szerint ekkor 176 hajdú lakott a városban - 11 tiszt, 94 lovas és 71 gyalogos. 2 ' A hajdú státus és a katonáskodás igen kedvező állapot volt, így nem véletlen, hogy sokan igyekeztek magukat a lajstromba beíratni. A lajstrom rendben tartása Francsics Gás­pár feladatai közé tartozott. Szükség is volt rá, mert mindig akadt benne változás: „mert az mint az előtt volt, ki e/bolt bennek s ki kiíratta magát, ki hajdú lett. " 25 1649. december 15-i levelében ezt írta a kapitány: „Az mint Nagyságod meg­parancsolta volt, hogy az hajdúk lajstromát rendben hozzam, azt én meg is cselekedtem, de minek előtte az mustra meglen­ne, igen kívántatnék Nagyságodnak előbb megnézni az lajst­romot, mert ollyak is vannak beírva Szup János és Kelemen Tamás zászlaja alá, az kik az Rábán túl 2 mérfölddel is lak­nak, az kiket csak akkor látok, mikor mustrálnak vagy fizet­nek, soha nem is tudom, mikor írták be. Azok helyett mind jobb volna az Rábán innel fogadni, az melyeket mindenkor elővehetünk. " 2Ù A várban lakás problémája más levelekben is megjelenik: „az ki katona és polgár, laknék ül benn, " 21 A kapitány leveleiben utalást találunk katonáinak fizetet­lenségére: „fizetetten állapottal is vágynak" 28 , vagy „azposz­tó kiosztása messze balad." 29 1649. szeptember 25-én Francsics Gáspár Keczer Jánossal közösen írt panaszos leve­let szolgáinak fizetetlenségéről: ..Nagyságodat akarunk azon dolog felől megtalálnunk, mivel mind az lovasunk, gyalo­gunk Nagyságod előtt most mustrál meg, s ki-ki maga érdem­lett fizetését az Nagyságod rendelése szerint posztóul felveszi. Mi ketten, az Nagyságod körmendi és csákányi végházaiban lakozó kapitányai, az mikor kívántatott, az mennyi hozzá be vagyunk írva, fogyatkozás nélkül följöttünk, s néha többen is, az mely szolgáinkra tudja Nagyságod, mindezidáig ne­künk semmit sem fizetett. Kérjük Nagyságodat, ha az kato­náknak posztójukat ki adja, az szolgáinkra is hasonlóképpen adassa ki. Ha posztó annyi rend volna, Nagyságod bárcsak minden legényre egy vég abcd M> adasson. Avagy az mind Nagyságod az mezei hadnagyoknak szolgáikra minden had­nagynak egy vég septuT' adatott, nekünk, is méltóztatnék megadatni, melyet Nagyságodnak mi is, ha Isten éltet meg igyekezünk szolgálni. " 32 A körmendi vár élelmezése a vártartomány, tehát Kör­mend oppidum és a többi tartozék 33 terhe, a beszerzés és a behajtás pedig a mindenkori tiszttartó kötelessége volt. Bár a körmendi vár élelemmel jól ellátott volt, előfordult, hogy hiány mutatkozott egyes élelmiszerekből. Nemsem Ist­ván tiszttartó írta 1648. május 8-án Batthyány Ádámnak: „Ke­gyelmes Uram, ami az itt való állapotot illeti, itt az várban sem bor, sem liszt nincsen, sem penig zab. Ha Isten Nagyságodat visszahozza jó egészséggel, Nagyságod írjon az újvári tiszttar­tónak, hogy onnét küldjön ő kegyelme zabot, Csákányból peniglen búza és rozslisztet, mert itten nincs. " 34 A helyzet 1648 nyarán a későbbiekben sem javult. Ennek okát a rossz időjá­rásban kell keresnünk, amiről a tiszttartó 1648. július 9-i leve­lében többször is említést tett: „ilyen rossz időben", vagy „mi­vel nagy árvíz vagyon, mindm szénánkat elvitte az víz. ' 35 Az állandóan és nagy mennyiségben fogyó bor a rossz ivóvíz miatt létszükségletnek számított. Nem véletlen írta Francsics Gáspár 1648. szeptember U-i levelében: „Nagysá­godnak, azelőtt is könyörögtem vala, hogy asztalomra való bor nélkül ne hagyott volna. Látta Isten szintén kifogyok már belőle. Kérem Nagyságodat valamelyik tiszttartóra adnia commissiot, Nagyságod egészségééri elküldeném az szegény legényekkel. " 36 A vár helyzetéről szóló jelentéseken kívül sok a törökök­ről szóló hír a körmendi kapitány jelentéseiben. Francsics Gáspár számos levelében találunk utalást arra, hogy a körmendi kapitányt gyakran informálták a törökök szándékáról a szomszédos várakból. A főkapitányhoz inté­zett írásaiból tudjuk, hogy Keglevich Pétertől 37 , Kerpacsics Istvántól 38 , Keczer Jánostól és Túros Miklóstól kapott levele­ket: „Kefpacsits István egynéhány levelében, Keczer János Uram hasonlóképpen irton írják, hogy az töröknek nagy gyü­lekezeti vagyon Kanizsátí" 39 , vagy „Mióta itt alatt vagyok, szüntelen jönnek az török hírek. Az mely levelek a kezemhez érkeztek, noha nem írtam mellettek, késedelem nélkül fel­küldtem őket. Ira most is Keglevits Uram ... Túros Miklós ha­sonlóképpen". 40 A végvidéken nagy szerepe volt egyes portyák, ütközetek kimenetelében a hírszerzésnek. A főkapitány és a Batthyány szervitorok szolgálatában jó néhány állandó kém műkö­dött." Létezésükről Francsics Gáspár levelei is tudósítanak: „az kémek azt merik mondani, hogy soha egyszer annyi gyűlt török nem volt Kanizsán" 42 , vagy „pénteken jött ki Ka­nizsáról egy bizonyos emberem, s az beszélé tegnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom