Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - CSOMA ZSIGMOND Batthyány család jelentősége a XVI. század végi európai és magyar botanikában

ZSIGMOND CSOMA DIE BEDEUTUNG DER FAMILIE BATTHYÁNY IN DER EUROPÄISCHEN UND UNGARISCHEN BOTANIK AM ENDE DES XVI. JH.-S. Wenn wir schließlich zusammenfassen möchten, was für einen Einfluss die Familie Batthyány auf die europäische Botanik im 16. und 17. Jahrhundert hatte, könnten wir folgendes erwähnen: Als Mäzen bot Boldizsár Batthyány einen ruhigen Forschungs-, Sammel- und Verarbeitungsort in Szalónak (Schlaining) und in Németújvár (Güssing) für den im ganzen Europa bekannten reformierten Botaniker Clusius. Mit der Sicherung der protestantischen Hofhaltung und Atmosphäre förderte Boldizsár Batthány die Tätigkeit von István Beythe und seinem Sohn András als Pastor und Botaniker-Gärtner und so förderte er, dass die Arbeit des Clusius mit Hilfe der über Ortskuncle und volkstümliche Pflanzenkenntnis verfügenden Familie Beythe noch erfolgreicher wird. Als Zusammenfassung der Arbeit des Clusius und István Beythe konnte das erste Buch über die pannonische Floraforschung in Németújvár (Güssing) im Jahr 1583 erscheinen, das im folgenden Jahr in Antwerpen publiziert wurde und dadurch die europäischen botanischen Kenntnisse mit der Kenntnis der mitteleuropäischen Flora bereicherte. Am 13. November 1584 berichtete Boldizsár Batthány zum ersten Mal über das Pilzbuch des Clusius, an dem auch István Beythe mitarbeitete. Nach der Erscheinung des Kräuterbuches von Péter Melius Juhász in Kolozsvár (Klausenburg) im Jahr 1578 konnte das auf die volkstümliche Heilung und vor allem auf die Heilwirkung der westeuropäischen Pflanzen konzentrierende Buch von András Beythe in Németújvár (Güssing) im Jahr 1595 erscheinen. Aus den 275 Pflanzenbeschreibungen des in Németújvár erschienenen Buches von András Beythe wurden 244 Beschreibungen vom Franziskaner János Kájoni aus Csíksomlyó in sein Buch "Nützlicher Arzt" im Jahr 1656 übernommen. Er ergänzte es mit je einem Anhang. Die Wissenschaften fördernden Mentalität und die Frucht der botanischen Tätigkeit von Boldizsár Batthyány lebte in Ungarn und im Karpatenbecken auch in handschriftlichen ärztlichen Büchern weiter. 3 Katona I.: Clusius és kora. = Vasi Szemle 1973- 3-sz. 398-407. p.; Katona I.: A Batthyányak és a reformáció. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Évkönyve. 1971-72. 435-466. p. 4 Monok I. - Ötvös P. - Zvara E.: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Bibliotheken in Güssing im 16. Und 17. Jahrhundert. Band II. Burgenlandisches Landesarchiv, 2004. (Továbbiakban: Monok - Ötvös - Zvara, 2004.) 9-10.p 5 Monok - Ötvös - Zvara, 2004. 221-222. p. 6 Vö: Monok - Ötvös - Zvara, 2004., és Bobory, 2005. 927. p. 7 Monok - Ötvös - Zvara, 2004. 84. p.; és Bobory, 2005. 929. p. 8 Stirling J.: Egy híres kert Csurgón a XVI. század közepén. = Somogy 1986. 1. sz. 14. sz. 82-85. p. 9 Komoróczy Gy.: Nádasdi Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok. Bp., 1932. 84. p., Takáts S.: Kertészkedés a török világban. Bp., 1917. (Továbbiakban: Takáts, 1917.) 359-360. p. 10 Stirling J.: Orvosi kertek Magyarországon a XVI. században. = Orvostörténeti közlemények 1985. 109-112. sz. 114-115. p. 11 Stirling J.: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Bp., 1996. (Továbbiakban: Stirling, 1996.) 23-24. p. 12 Melius P.: Az fáknak, füveknek nevekről, ... Kolozsvár, 1578. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Attila. Bukarest, 197913 Pécsi (Péchy) L.: Az keresztyen Szvzeknec Tiszteseges koszoroia... Nagyszombat, 1591. 14 Rapaics R.: A magyarság virágai. A virágkuliusz története. Bp., I932. (Régi magyar kertek) Reprint: 1999- Szerk: Géczi J.-Stirling J. 239-240. p. 15 Takáts,1917.; Iványi B.: Batthyány Boldizsár a könyvbarát. In: A magyar könyvkultúra múltjából. Szerk.: Keserű Bálint. Szeged, 1983. (Továbbiakban: Iványi, 1983.) 389-435. p. Stirling, 1996. 2228. p. 16 Iványi,1983. 396. p. 17 Bobory, 2005. 931. p. 18 1578. május 4., majd 1578. június 2. 19 Stirling, I996. 24. p. 20 Bobory, 2005. 932. p. 1587 tavaszán. 21 Csorna Zs.: Abergläubische Hebammenkräuter". Eine ethnologische Untersuchung zu einem mittelalterlichen weiblichen Gewerbe. In: Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung. Neue Folge 1998. 34. 127-150. p. Grünzeug. Pflanzen im ethnographischen Blick; Csorna Zs.: „Az bábák babonás füve" (Növényismeret és gyógyítási gyakorlat a középkortól napjainkig). In: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szerk.: Cseri Miklós-Kósa László-T. Bereczki Ibolya. Szentendre, 2000. 22 Fuchs, L.: New-Kreüterbüchlein. Basel, 1543. 102. p. 23 Beythe A.: Fives Könüv. Németújvár, 1595. (Továbbiakban: Beythe, 1595.) 62. p. 24 Beythe, 1595. 103. p. 25 Beythe, 1595. 6-7. p. 26 Beythe, 1595. 14. p. 27 Beythe, 1595. 27. p. 28 Beythe, 1595. 101. p. 29 Beythe, 1595. 31. p. 30 Beythe, 1595. 30. p. Jegyzetek 1 A cikk a Szalónakon (Stadtschlaining, Ausztria) a Schlaininger Geschpräche történész konferencia keretében 2005 szeptemberében elhangzott előadás magyar nyelvű, bővített változata. 2 Batthyány III. Boldizsár érdekes és példamutató életével, kisugárzó személyiségével többen több helyen foglalkoztak, legutoljára az októberi előadásom után a Századokban jelent meg Bobory Dóra alapos tanulmánya Batthyány Boldizsár és humanista köréről. Bobory D.: Batthyány Boldizsár és a humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében. = Századok. 2005. 4. sz. 139. évf. 922-944. p. (Továbbiakban: Bobory, 2005.)