Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - CSOMA ZSIGMOND Batthyány család jelentősége a XVI. század végi európai és magyar botanikában
Péter könyvére, de több növény leírását kompilálta, átemelte Melius Herbáriumából. A prédikátor Beythe István - botanikai érdeklődése miatt is - Clusius munkálkodását érdeklődéssel, rokonszenvvel, majd segítségadással figyelte. Sőt neves munkatársa lett, aki elkísérte őt botanikus kirándulásaira, melyek során főképpen a növények magyar népi elnevezéseit gyűjtötte össze, és ezáltal nagy mértékben hozzájárult Clusius művének közép-európai forrásértékéhez, a Nomenclator Pannonicus megjelentetésével. Beythe István 1556 tavaszán tanító volt Héderváron. Később Szakolcán, 1559 őszétől Alsólendván, 1564-től pedig Sárváron, majd 1565-től a Bánffy családnál Alsólendván udvari káplán lett. 1576-tól Németújváron udvari papként tevékenykedett, majd 1585. július 25-én a zsinat az egységes protestáns Sopron-Vas vármegyei kerület püspökének, szuperintendensének választotta. 1591-ben Csepregen egymaga szállt síkra a helvét irány mellett. Bár 1595-ben lemondott, a helvét irányúaknak továbbra is püspöke maradt. Könyvei Németújváron jelentek meg 1582-től. A protestáns lelkészek ekkor a szegénység elterjedtségének tudatában, a Biblia egyházi-felebaráti tanításai értelmében a földművelők racionális növényismereteit próbálták szélesíteni, a gyógyhatású növények, növényi részek, a gyógyító szerek ismeretét hirdették. A korabeli füveskönyvek erkölcsbotanikai szerepük 13 mellett már kimondott használati értékkel bírtak, és a botanikai megfigyeléseken, rendszerezéseken és leírásokon kívül a növényi részek felhasználását, gyógyító hatását és recepteket is közöltek. Ennek a műfajnak legmagasabb szintű képviselője Magyarországon a Sárváron Beythe Istvánnal együtt tanuló Melius Péter, a későbbi kolozsvári református püspökszuperintendens volt, akinek füveskönyve a legmagasabb szintű összegzett ismeretet közvetítette. Beythe András 1595ben megjelent füveskönyve hasonló céllal látott napvilágot apja, Beythe István és Clusius munkássága hatására. Ez a praktikus népgyógyászati könyv 17 évvel Melius, és 12 évvel Clusius könyve után jelent meg. Clusius 1578-1579 telét Batthyány Boldizsár vendégeként töltötte Németújváron, és serényen tanulmányozta a pannóniai növényvilágot Beythe Istvánnal, aki segítségére volt, mint a növények magyar nevét ismerő, a növények felhasználásában jártas református lelkész. Beythe ugyanis nemcsak jó botanikus volt, hanem az elterjedtebb növények neveinek kiváló ismerője is. 1582 szeptemberében Clusius ugyancsak Szalónak várában vendégeskedett, ahol Beythével együtt az un. Genitania alpiná-l, azaz a tárnicsot találták meg a környéken. Más alkalommal Batthyány meglepődve tapasztalta, hogy milyen szép virágzó növény terem a birtokán, amikor Clusius a Hemerocallisflava-X, a tüzlUiomot fedezte fel. Meg is parancsolta, hogy gyökerestől ássák ki, és kosárszámra telepítsék át kertjébe. így lett a tűzliliom szép kerti virággá. 1 ' A Batthyány család kertészeti kultúrájára, a kert- és virágpompa szeretetére a szakirodalom mindig felhívta a figyelmet. 15 Batthyány Boldizsár és a kertkultúra-botanika kapcsolatára már 1553-ban, 16 éves korából van adatunk, amikor a szlavóniai Vinicában tartózkodott nevelőjével, Pomogaics Mihállyal, és édesapjától, Batthyány Kristóftól kerti növényeket kért, például ciprust, majorannát és levendulát, hogy a tanulás fáradalmai után lelkét a kertben üdíthesse fel. 16 A szalónaki kert terveit nem véletlen, hogy maga az európai hírű Clusius készítette el. Bobory Dóra mutatta be azokat a leveleket, amelyek a kert készítésével kapcsolatban születtek. 17 Clusius konkrét kerttervet, tervrajzot készített a botanikus kertről, melyet egy évvel később nagyofjbra változtatott. 18 De nem csak a terveket készítette Clusius, hanem elküldte azokat a növényeket is, amelyeket ebben szerepeltetett, így a szalónaki várkertben, ahol korábban hortus rosarum, rózsakert volt, valószínűleg kis méretű, de szakértelemmel megépített új kertet alakított ki. 19 A szalónaki új kertben a következő növények álltak: citromfa, pseudocaspicum - korall-bokor -, kerti mályva, balzsamfű, nebáncsvirág, paprika, különféle gyógynövények, gabonafélék, hagymás virágok, margaréta, kétféle zsázsa, kakukkfű, csillagfürt, borsó, rózsanád. Ezek a növények a kis belső várkert virágágyásaiban, és a kert fala mentén voltak elrendezve. Clusius azt ajánlotta Batthyánynak, hogy a kerti mályvát körös-körül a falak mentén ültesse el, amíg a margarétát a nebáncsvirág és a paprika mintájára, kis virágágyakban kell elhelyeznie, mert ezek egyformán szép virágokat hoznak. Emellett jerikói rózsája, hagymás virágai, nárciszai, violái, és talán tulipánja is volt Batthyány Boldizsárnak. 20 Tehát a szalónaki várkert dísznövénykert volt, ahol a színekkel, formákkal, illatokkal díszítettek a növények. Akár a korai paprika is, ahogy az első füves könyvek mint dísznövényt javasolták. De Clusius számos növényt, dísznövényt is elterjesztett, ő volt az, aki Magyarországon meghonosította a vadgesztenyét - Aesculus hippocastanum -, a burgonyát- Solanis tuberosa-, az orgonát - Syringa vulgaris -, a jácintokat, a nyugat-európai cirmos-mintás színes tulipánokat, a nárciszokat, a császárkoronát- Frittilaria-, a keleti platánt és a hahércseresznyétPrunus laurocerasus. (1-2. kép) Habár a XVI. században még nem lehetett a néprajzról, mint tudományról beszélni, mégis örülhet a népi-botanika kutatója, hogy megpillanthatja Beythe István munkásságában a népi magyar növényneveket, a növények használatát a népi gyógyításban, a gazdálkodásban. Batthyány Boldizsár és Beythe segítségére volt a gombatanulmányán dolgozó Clusiusnak is. Feljegyezték a népi gombaneveket magyar, német, sőt részben szlovén nyelven is. 1587-ben Batthyány a németújvári kastélyban személyesen ügyelt a bécsi festő 1. kép. A Clusius által meghonosított és leírt nárcisz, a Stirpium... 1583- 175. oldalán
