Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
honci kastélyában feleségével együtt személyesen fogadta. 22 Több részletben nagy összegű támogatást, mintegy százharmincnégyezer forintot nyújtott neki, amiért Bethlen a Batthyány Ferenc által fegyverrel elfoglalt vagy általa behódoltatott Kesző, Sümeg, Szombathely és a szabolcsi Ecsed várait, Egerszeg, Lövő és Szentgotthárd kastélyait, valamint a fürjei kolostor és a vasvári káptalan birtokrészeit adományozta neki. 23 A fejedelem egyúttal kinevezte dunántúli hadainak főkapitányává. A bécsi udvarnak személye felé irányuló ajánlatait mindvégig visszautasította, annak ellenére, hogy az a stájer határra jelentős katonai erőt vonultatott fel ellene. Annak élén azonban felesége rokonai álltak, feltételezhetően ezért nem alakult ki közöttük nyílt háború. 24 1621-ben ennek ellenére, vagy éppen ezért a Dunántúl nyugati részét végigdúló, Collalto ezredes vezette császári sereg birtokai közül Körmendet, Rohoncot és Szalónakot felégette. A Bethlen Gáborral 1621. év végén kötött nikolsburgi béke, illetve Batthyány számára sikertelen 1622. évi nádorválasztás után, amikor a protestáns főnemesség részéről nem őt, hanem Thurzó Szaniszlót választotta a király nádorrá, minden címéről lemondott és többé nem vállalt közéleti szerepet. 25 Nem hiába írta az akkor negyvenhét éves Batthyány Ferencnek 1620 nyarán Lépes Bálint kalocsai érsek és kancellár, hogy „kegelmed okos öreg Vr' 26 . A kortársak részéről rendkívül becsült, művelt és széles látókörű Batthyány II. Ferenc 1624-től egyre elhatalmaskodó, hosszabb betegeskedés után, 1625. szeptember 13-án, 53 éves korában hunyt el kedvelt rezidenciájában, Szalónak várában. 27 Temetésére fényes pompával és nagylétszámú vendég jelenlétében a családi nyugovóhely, Németújvár középkori eredetű, általa helyreállított templomában, november másodikán került sor. A temetést ünnepélyes keretek között, Pathay István superintendens vezetésével az általa élete végéig pártolt protestáns egyház dunántúli vezetői és a család udvari papjai, Kanizsai Pálfi János és Mihály, Czeglédy Pál, Nagy Gáspár, idősebb Szilágyi István és Szentgyörgyi János prédikátorok végezték, a szomszédos osztrák tartományokból elűzött és udvarába menekült német és osztrák református papsággal. 28 A temetésen húsz magyar, tizenhét német és öt horvát nyelvű beszéd hangzott el. 29 Batthyány Ferenc halála idején hét gyermekéből már csak Ádám fia és három leánya, Magdolna, később Csáky László, Erzsébet később Erdődy György és Borbála, az ifjabb Forgách Zsigmond felesége voltak életben, akkor még valamennyien ifjúkorban. 30 Özvegye további négy éven át, 1629ig vezette és irányította a család birtokait, 1640-ben bekövetkezett haláláig pedig a fiával, Ádámmal egymást követően kötött szerződésekben neki jutott uradalmakat. A Batthyány dominium vezetésében és egyúttal az ott folytatott építkezésekben nagyszámú, bizalmi állást betöltő nemesi familiáris segítette Batthyány II. Ferencet és Poppel Évát. Fontos szerepet játszottak udvartartásukban és annak reprezentációjában, társadalmi életükben, politikai tevékenységükben és ha arra szükség volt, akár a Bocskai féle felkelés, akár a török elleni harcban is. Közéjük, az „uraim"nak nevezett főúri famíliához elsősorban - a kor szokása szerinti - a „főemberszolgák" tartoztak, az udvartartás vezetői és tagjai, az úr és az úrnő közvetlen kísérete, személyzete, mellettük a várakat, kastélyokat és az azokhoz tartozó uradalmakat irányító várnagyok, vezető provizorok, tiszttartók, azok alá rendelt, adminisztratív teendőket végző deákok, a házi tanítók, a prédikátorok, a belső személyzet és azok közt a muzsikusok, valamint a kiemelt szerepet játszó főúri magánhacisereg tisztikara és még számtalan személy, beleértve az udvarnál nevelkedő, idegen főúri és nemesi ifjakat és leányokat is. A kor szokása szerint az udvartartás, a kíséret nagyságrendje jelezte a tekintélyt, a hatalmat és az biztosította annak társadalmi súlyát. 31 A közvetlen familiárisi körből a XVTI. század elején kiemelkedik az az ausztriai, eberhardi származású Sindly Lénáit „supremus familiáris", magyar felesége révén tárcsái birtokos, aki Batthyány bécsi megbízottjaként ura építkezéseihez onnét szerzett „fundálót" és az építkezések vállalkozó mestereit. 32 Az építkezések egyébként az udvartartás tagjainak jelentésszerű leveleiből rekonstruálhatók, Sindly Lénárttól az őt követő Kroyberg János Jeö szolga ", Eszéky Márton és később Mamsits Mátyás fővárnagyokon keresztül a németújvári várnagy Boros Bálint, Kelemen Bernát és Somogyi Benedek, a rohonci és szalónaki várnagy Jobbágy János, a körmendi Somogyi András, a dobrai Mathias Petern személyéig és a különböző tisztségeket betöltő deákokig. Az udvartartás nemesi tagjai nagyobbrészt a Vas megyei középbirtokos nemesség köréből kerültek ki, mint a jogi vagy peres ügyeket képviselő Bejczy Miklós, Bottka Ferenc, Hollósy Sándor, szerdahelyi Keserű István vagy Polányi Lajos. A főúri magánhadsereg élén a jómódú Káldy család két tagja, Ambrus és unokatestvére, Ferenc, a későbbi dunántúli vicegenerális foglalt helyet. 33 A Batthyány udvar szellemi életében tevékeny szerepet játszottak protestáns papjai. A legjelentősebb közöttük az I6l3-l4-ben másfél évig Németújváron szolgáló Szenei Molnár Albert. Rajta kívül Patai István, Bejthe István és fiai, András és Imre viseltek jelentős szerepet. Szenei Molnár irányító és egyházszervező szerepet töltött be dominusa mellett, akit azonban hamarosan otthagyott, mert „az Nagyságos Battyáni Ferentz Uramnál is meg volt volna szükséges táplálásom, hogy ha az ott való állapothoz tudtam volna magamat alkalmaztatni"? 4 Ő volt egyébként az akkor már messze nagyhírű németújvári könyvtár első rendezője is. 35 A kor szokásának megfelelően Batthyány Ferenc és Poppel Éva udvarában is nevelkedtek főúri és nemesi ifjak és leányok egyaránt, főleg a Dunántúlról. Az előbbiek közt szerepeltek a Nádasdy, a Gyulaffy, a Kisfaludy, a nádasdi Darabos, s mellettük többek közt az osztrák Dietrichstein családok, valamint több cseh arisztokrata család fiai. A lányok között ott volt Révay Judit, később Nádasdy Pál felesége, Bánffy Zsófia, Káldy Zsuzsanna, Orosztonyi Zsuzsanna és még sokan mások, köztük itt is osztrák és cseh családok leányai. I626 és 1628 között az özvegy Poppel Éva udvarában nevelkedett kisgyermekként a költő Zrínyi Miklós és Péter öccse. 36 Nevelésükben a perceptoroknak nevezett házitanítók és iskolamesterek, valamint az udvari prédikátorok vettek részt. 37 A váltakozva Németújváron, főleg azonban Szalónakon, Rohoncon és Dobrán tartózkodó Batthyány udvarról, annak hétköznapjairól, műveltségi viszonyairól számtalan forrás szól, amelyekről főként a kor irodalmi emlékeit tárgyaló,