Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

honci kastélyában feleségével együtt személyesen fogadta. 22 Több részletben nagy összegű támogatást, mintegy százhar­mincnégyezer forintot nyújtott neki, amiért Bethlen a Bat­thyány Ferenc által fegyverrel elfoglalt vagy általa behódol­tatott Kesző, Sümeg, Szombathely és a szabolcsi Ecsed vára­it, Egerszeg, Lövő és Szentgotthárd kastélyait, valamint a für­jei kolostor és a vasvári káptalan birtokrészeit adományozta neki. 23 A fejedelem egyúttal kinevezte dunántúli hadainak főkapitányává. A bécsi udvarnak személye felé irányuló ajánlatait mindvégig visszautasította, annak ellenére, hogy az a stájer határra jelentős katonai erőt vonultatott fel ellene. Annak élén azonban felesége rokonai álltak, feltételezhető­en ezért nem alakult ki közöttük nyílt háború. 24 1621-ben en­nek ellenére, vagy éppen ezért a Dunántúl nyugati részét vé­gigdúló, Collalto ezredes vezette császári sereg birtokai kö­zül Körmendet, Rohoncot és Szalónakot felégette. A Bethlen Gáborral 1621. év végén kötött nikolsburgi bé­ke, illetve Batthyány számára sikertelen 1622. évi nádorvá­lasztás után, amikor a protestáns főnemesség részéről nem őt, hanem Thurzó Szaniszlót választotta a király nádorrá, minden címéről lemondott és többé nem vállalt közéleti sze­repet. 25 Nem hiába írta az akkor negyvenhét éves Batthyány Ferencnek 1620 nyarán Lépes Bálint kalocsai érsek és kan­cellár, hogy „kegelmed okos öreg Vr' 26 . A kortársak részéről rendkívül becsült, művelt és széles látókörű Batthyány II. Fe­renc 1624-től egyre elhatalmaskodó, hosszabb betegeskedés után, 1625. szeptember 13-án, 53 éves korában hunyt el ked­velt rezidenciájában, Szalónak várában. 27 Temetésére fényes pompával és nagylétszámú vendég jelenlétében a családi nyugovóhely, Németújvár középkori eredetű, általa helyreál­lított templomában, november másodikán került sor. A te­metést ünnepélyes keretek között, Pathay István superinten­dens vezetésével az általa élete végéig pártolt protestáns egyház dunántúli vezetői és a család udvari papjai, Kanizsai Pálfi János és Mihály, Czeglédy Pál, Nagy Gáspár, idősebb Szilágyi István és Szentgyörgyi János prédikátorok végezték, a szomszédos osztrák tartományokból elűzött és udvarába menekült német és osztrák református papsággal. 28 A teme­tésen húsz magyar, tizenhét német és öt horvát nyelvű be­széd hangzott el. 29 Batthyány Ferenc halála idején hét gyermekéből már csak Ádám fia és három leánya, Magdolna, később Csáky László, Erzsébet később Erdődy György és Borbála, az ifjabb For­gách Zsigmond felesége voltak életben, akkor még vala­mennyien ifjúkorban. 30 Özvegye további négy éven át, 1629­ig vezette és irányította a család birtokait, 1640-ben bekövet­kezett haláláig pedig a fiával, Ádámmal egymást követően kötött szerződésekben neki jutott uradalmakat. A Batthyány dominium vezetésében és egyúttal az ott folytatott építkezésekben nagyszámú, bizalmi állást betöltő nemesi familiáris segítette Batthyány II. Ferencet és Poppel Évát. Fontos szerepet játszottak udvartartásukban és annak reprezentációjában, társadalmi életükben, politikai tevé­kenységükben és ha arra szükség volt, akár a Bocskai féle felkelés, akár a török elleni harcban is. Közéjük, az „uraim"­nak nevezett főúri famíliához elsősorban - a kor szokása szerinti - a „főemberszolgák" tartoztak, az udvartartás veze­tői és tagjai, az úr és az úrnő közvetlen kísérete, személyze­te, mellettük a várakat, kastélyokat és az azokhoz tartozó uradalmakat irányító várnagyok, vezető provizorok, tiszttar­tók, azok alá rendelt, adminisztratív teendőket végző deá­kok, a házi tanítók, a prédikátorok, a belső személyzet és azok közt a muzsikusok, valamint a kiemelt szerepet játszó főúri magánhacisereg tisztikara és még számtalan személy, beleértve az udvarnál nevelkedő, idegen főúri és nemesi if­jakat és leányokat is. A kor szokása szerint az udvartartás, a kíséret nagyságrendje jelezte a tekintélyt, a hatalmat és az biztosította annak társadalmi súlyát. 31 A közvetlen familiárisi körből a XVTI. század elején kiemel­kedik az az ausztriai, eberhardi származású Sindly Lénáit „supremus familiáris", magyar felesége révén tárcsái birtokos, aki Batthyány bécsi megbízottjaként ura építkezéseihez onnét szerzett „fundálót" és az építkezések vállalkozó mestereit. 32 Az építkezések egyébként az udvartartás tagjainak jelentésszerű leveleiből rekonstruálhatók, Sindly Lénárttól az őt követő Kroyberg János Jeö szolga ", Eszéky Márton és később Mam­sits Mátyás fővárnagyokon keresztül a németújvári várnagy Boros Bálint, Kelemen Bernát és Somogyi Benedek, a rohonci és szalónaki várnagy Jobbágy János, a körmendi Somogyi András, a dobrai Mathias Petern személyéig és a különböző tisztségeket betöltő deákokig. Az udvartartás nemesi tagjai nagyobbrészt a Vas megyei középbirtokos nemesség köréből kerültek ki, mint a jogi vagy peres ügyeket képviselő Bejczy Miklós, Bottka Ferenc, Hollósy Sándor, szerdahelyi Keserű István vagy Polányi La­jos. A főúri magánhadsereg élén a jómódú Káldy család két tagja, Ambrus és unokatestvére, Ferenc, a későbbi dunántú­li vicegenerális foglalt helyet. 33 A Batthyány udvar szellemi életében tevékeny szerepet játszottak protestáns papjai. A legjelentősebb közöttük az I6l3-l4-ben másfél évig Németújváron szolgáló Szenei Mol­nár Albert. Rajta kívül Patai István, Bejthe István és fiai, And­rás és Imre viseltek jelentős szerepet. Szenei Molnár irányító és egyházszervező szerepet töltött be dominusa mellett, akit azonban hamarosan otthagyott, mert „az Nagyságos Bat­tyáni Ferentz Uramnál is meg volt volna szükséges táplálá­som, hogy ha az ott való állapothoz tudtam volna magamat alkalmaztatni"? 4 Ő volt egyébként az akkor már messze nagyhírű németújvári könyvtár első rendezője is. 35 A kor szokásának megfelelően Batthyány Ferenc és Pop­pel Éva udvarában is nevelkedtek főúri és nemesi ifjak és le­ányok egyaránt, főleg a Dunántúlról. Az előbbiek közt szere­peltek a Nádasdy, a Gyulaffy, a Kisfaludy, a nádasdi Darabos, s mellettük többek közt az osztrák Dietrichstein családok, va­lamint több cseh arisztokrata család fiai. A lányok között ott volt Révay Judit, később Nádasdy Pál felesége, Bánffy Zsófia, Káldy Zsuzsanna, Orosztonyi Zsuzsanna és még sokan má­sok, köztük itt is osztrák és cseh családok leányai. I626 és 1628 között az özvegy Poppel Éva udvarában nevelkedett kis­gyermekként a költő Zrínyi Miklós és Péter öccse. 36 Nevelé­sükben a perceptoroknak nevezett házitanítók és iskolames­terek, valamint az udvari prédikátorok vettek részt. 37 A váltakozva Németújváron, főleg azonban Szalónakon, Rohoncon és Dobrán tartózkodó Batthyány udvarról, annak hétköznapjairól, műveltségi viszonyairól számtalan forrás szól, amelyekről főként a kor irodalmi emlékeit tárgyaló,

Next

/
Oldalképek
Tartalom