Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

90 Pálffy, 1997. 277. p. 91 Pietro Valnegro személyére: Thieme - Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Bd. XXXIV. 87. p.: Renate Wagner-Rieger: Die Baukunst des 16. und 17. Jahrhunderts in Österreich. In: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte. Bd. XX. 1965. (Továbbiakban: Wagner-Rieger, 1965.) 201. p. és Kohlbach, 1961. 134-135. p, a kötet összekeveredett oldalszámai szerint 138-139. p. 92 Wagner-Rieger, 1965. 201. p, valamint Georg Kodolitsch: Drei steierische Mausoleen-Seckau, Graz und Ehrenhausen. In: Joannea. 3- Bd. Innenösterreich 1564-1619- Graz, 1968. 36l. p. 93 Batthyány Miss. 20.654. 94 Batthyány Miss. 55.006-55.007.; Koppány, 2002. 193. p. 95 Batthyány Miss 15.501-15.510 és 5284-5285.; Koppány, 2002. 176, 179. p. 96 Batthyány Miss. 7388. 97 Batthyány Miss. 70.475. 98 Batthyány Miss. 4480. 99 Batthyány Miss. 4478. 100 Batthyány Miss. 15,505. 101 Batthyány Miss. 9607. 102 Batthyány Miss. 25.372, 30.522-30.523, 30.542. 103 Batthyány Miss. 18.684. A mester személye a magyar szakirodalomban közelebbről ismeretlen. 104 Wölfgang Wagner radkersburgi kőművesmestert az osztrák szakirodalom az I624 és I629 közötti időből ismeri, amint az Kohlbach, 196I. 59- jegyzetben idézett művében olvasható. 105 Batthyány Miss. 51.899. 106 Batthyány Miss. 13-484. 107 Batthyány Miss. 13.487. 108 Batthyány Miss. 13.491. 109 Aggházy, 1967. 325. p. 110 Aggházy, 1967. 317. p.; valamint Aggházy: A barokk szobrászat Magyarországon 1. Bp. 1959. 174. p.; és Aggházy: Stuccatori e scultori comaschi in Ungheria. Arte Lombarda X. 1965. (Továbbiakban: Aggháy, 1965.) 105. p.; Koppány, 2002. 177. p. 111 A nyomdai felszerelés annak a tipográfiának felel meg, amelyet Batthyány II. Ferenc 1615-ben vásárolt Bécsben, Hans Fidler nyomdatulajdonostól, és amelyet a németújvári várban állíttatott fel és működtetett. A témára: V, Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1979. Bp. 1981. 303-352. p.; és V. Ecsedy Judit: 17. századi nyomdafelszereléseink egyik forrása. Magyar Könyvszemle, 121. évf. 2005. 27. p. 112 Zimányi, 1968. 15-16. p. 113 Takáts Sándor: Batthyány Ferencné Bánffy Kata. In: Régi magyar asszonyok. Bp., 1914, (Továbbiakban: Takáts, 1914.) 30-58. p.; és Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok. Bp, 1982. 102. p. 114 Batthyány Miss.9677, 9679- Szalónak uradalmi vashámorát 1450 körül Andreas Baumkircher építtette, aki bányát nyittatott, s azt a Batthyányak is tovább műveltették. Működésére: Prickler, 1985. 142. p. és Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története. Bp. 1991. 112. p. 115 Batthyány Miss. 8117. Hó MOL. A Magyar Kamara Archívuma. E. 185. Archívum Familiae Nádasdy (Továbbiakban: Nádasdy levéltár), B. 1514. Pali. 4, p. 2. 117 Nádasdy levéltár: Pall.5,p.352/b. 118 Takáts,1914. 131-132. p.; A nagybátyja, Batthyány I. Ferenc által 1550-ben Bécsben, 1555-ben Grácban és 1560-ban Padovában taníttatott, 1560-1562-ben a francia királyi udvarban apródoskodó III. Boldizsár 1566-ban vette feleségül a Szigetváron hősi halált halt Zrínyi Miklós leányát, Katalint: Takáts, 1914. 128. p.; Veress Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai, 1221-1864. Bp, 1941. 492-493. p.: Iványi Béla: Batthyány Boldizsár, a könyvbarát. Szeged, 1983- 389- p. 119 Batthyány Miss. 53.431. 120 Batthyány Miss 15.599. 121 Batthyány Miss. 34.899. 122 Batthyány Miss. 34.900. 123 Batthyány Miss. 53.433. 124 Batthyány Miss. 17.363 125 Batthyány Miss. 17.365, 50.885, 53.436. 126 Batthyány Miss. 8.010. 127 A szalónaki belső várban 1983-ban a bécsi Bundesdenkmalamt részleges falkutatást végzett, amelyet G. Seebach vezetett. Eredményei közöletlenek, csupán az „Andreas Baumkircher und seine Zeit" címmel, R.Kropf - W.Meyer szerkesztésében megjelent kötet (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, Heft 67, Eisenstadt, 1983-) tartalmazza egyes részleteit, többek közt a 7b ábrán (230.oldal) a palotaszárny udvari homlokzatának rajzát. 128 Batthyány Miss. 28.456. 129 Batthyány levéltár Pénzszámadások. I. cím. 59.sorszám, p. 39. 130 Batthyány levéltár Pénzszámadások. I. cím, 57. sorszám, p. 26 - 39131 Batthyány levéltár Pénzszámadások. I. cím, 59.sorszám, p.34. 132 Koppány, 2002. 176. p. 133 Koppány, 2002. 185. p. 134 Koppány, 2002. 180. 135 Batthyány levéltár P. 1322. Építési iratok, 63. cs, f. 55/1. 136 A tetőcsúcsot, amely rossz állapotban volt, az 1983-84-es kutatást követő helyreállítás során kicserélték és a külső várudvaron állították fel, ahol 1991 tavaszán volt alkalmam a rövidítést leolvasni. 137 Domenico Genolo körmendi szerepére lásd: Aggházy, 1965. 107. p.; és Aggházy, 1967 317. p, személyére Kohlbach, 1961. 86. p.; Szalónaki munkásságára Koppány, 2002. 179-P- az azóta előkerült források szerint ez azonban tévedés, Genolo Dobra várában dolgozott. 138 Zimányi, 1968. 296-303. p. 139 Sághelyi Lajos: A magyar üvegesipar története. Bp. 1938. 107-108. p. A XVI-XVII. századi üveggyártásról a Batthyány levéltár adatai nélkül szól Takáts Sándor, 1917. III. 181-212. p. 140 Prickler, 1985. 142. 141 Batthyány Miss. 19.917. 142 A felsőlindvai Széchy örökösökre legújabban: Kenyeres István: A trencséni vár a XVI. században. = Fons II. 1995, 1. szám, 17, 2123. p.; közülük a Salm családra Schulek Tibor: Bornemissza Péter. Bp. 1939. 363- p.; Dobra várát tévesen minősíti várkastéllyá Kincses, 1993- 16. p, ahol H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. című könyve 183. és 185. oldalára hivatkozik. Ott azonban sem erről, sem Dobrára vonatkozó, 1572. évi Széchy osztálylevélről nincs említés. Abban Dobrafalva (Dobersdorf) szerepel, amely nem azonos a várral és Dobra településsel és ahol valóban máig álló, késői reneszánsz kastély áll. 143 Takáts, 1917. 6-7. p. 144 MOL. Batthyány levéltár P. 1322, 35. cs. Instrukciók (1577-1641), f. 1-6.; Takáts: Magyar nagyasszonyok. Bp. é.n. (Továbbiakban: Takáts, é. n.) 444. p. Lobkowitz Poppel László báró anyósa, Széchy Margit örököseként 1576-tól a felvidéki Trencsén várának volt zálogbirtokosa, egyben Trencsén megye főispánja. Minderre: Kenyeres István: A trencséni vár a XVI. században. = Fons II. 1995. 1. sz, 17, 21-2,3. p.; 1587-ben Kanizsa várában szolgáló cseh segélycsapatok vezetője, 1594-ben az Esztergom várát ostromló császári seregben harcolt, 1593-ban pedig Isztambulban volt császári követ: Takáts, 1917. 12, 55. p. 145 Takáts, 1917. 9. p. 2. jegyzet. 146 Takáts, é.n. 444. p. 147 Takáts, é. n. 69. p. és Batthyány Miss. 4195, amelyben Batthyány Ferenc írta meg Poppel Lászlónak a vár körüli eseményeket. 148 Batthyány Miss. 36.481. 149 Batthyány Miss. 43.507, 43.511, 43.513. 150 MOL Batthyány levéltár (Továbbiakban: P.1322) A földesúri famíliára vonatkozó iratok. No. 320, 326/a, 355, 382/a. A dobrai konvenciós könyvek építési adatait Koltai Andrásnak köszönöm. 151 MOL P 1322. No. 320, p.50. 152 MOL P. 1322. No.326/a, f.32. 153 Hajdecki, Alexander: Die Dynasten - Familien der italienischen Bau- und Maurermeister der Barocke in Wien. Berichte und Mitteilungen des Altertums - Vereines zu Wien. Band XXXIX. Wien, 1906. 10-13- p. 154 MOL P 1322. No. 326/a. f. 32. 155 MOL P 1322 No. 326/a. f. 34. és f. 35v. 156 MOL P 1322 No.326/a. f. 43. 157 MOL P 1322. No. 326/a. f. 44 - 48. 158 A tolompai Komplszamer üveggyártó: MOL P 1322 No 326/a. f.47. és N0.355, f.18.; I634-I636: Saller Ferenc tiszttartó levele: Batthyány Miss. 40.670. Idézi Kincses, 1993. 19, 173-176, 269-270, Bécsi keltezéssel, a levél végén olvasható dátumban azonban Dobra szerepel.