Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - DOMANICZKY ENDRE Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp (1781-1870)

Ausztria június 20-án és 28-án Itáliában szépített, így július 26-án elő­zetes, majd augusztus 26-án Prágában végleges békekötésre került sor. így a dolog gyorsan lekerült a napirendről, és Sényi 1866. VIII. 6­án már ezt írhatta: „A bólyi kastély a polit, körülmények megváltozott fordulata folytán nem fog azon czélra használtatni, amely végett a ... helyreállítások foganatba vétettek. "SGL 336, Az élelmes tiszttartó még ősszel is hivatkozott a ..fenséges családra", csakhogy a kastély a kato na elszállásolást megússza. BAML BMUL 3.38. doboz. Alázatos tiszti je­lentések, 1862-1871. (Továbbiakban: ATJ 338.) 1866. X. 3. 56 I Ullis István: Színes mozaik Nagykanizsa történetéből. Nagykanizsa, Wajdits, 1893. (Továbbiakban: Halis, 189.3.) 30. p. 57 BaML BMUL SGL 335. 1858. X. 24. 58 Hrre a patriarchális birtokosra lásd: Wellmann, 1933- 7-21. p. 59 Például a bólyi rem. földek megváltásával kapcsolatban ld.: BaML BMUL SGL 335. 1854. III. 17, V. 30, VIII. 8.. 18%. MIL 26.; BaML BMUL SZL 339. 1861. IX. 15. 60 Bizonyos ünnepekkor uradalmakra lebontva meghagyta, hogy ..a leginkább szűkölködők közt ... az illető lelkészek hozzájárulásával adakozások osztassanak ki", erről, valamint az egyes szegényeknek kiosztott összegekről is jelentést kért. BaML BMUL BFU 333- 1855. IX. 8.; BaML BMUL 35.3. doboz. Kegyurasági iratok 1851-1872. 1854. V. 12, V. 13, V. 27. 61 Pedig az 1832-36-os országgyűlésen az. úrbéri törvények tárgyalásakor még az volt a véleménye, hogy szükséges ..hazánkban is a század­dal előre haladni." Kossuth Lajos összes munkái. CD. (1833. IX. 12.) 62 BaML BMUL BFU 33.3. 1867. XII. 30. Ellenben az általánosan elter­jedt állásponttal, az óvoda létrehozása - mint a fentiekből is látható - nem Batthyány Júlia ötlete volt, hanem Kubinyi Eleké. Az iskolát a 1870-es évek elejére sikerült is létrehozni, az óvoda felállításáról a hercegné végrendeletileg rendelkezett, ám csak 1897-re kapta meg az engedélyt. V.o.: Bagány, é.n. 84. 29. p. lábjegyzet. Az iskolára: Sonkoly Károly: Kubinyi Elek bólyi plébános naplója az 1852-1885 közötti évekből. In: Baranyai Helytörténet, 1989- 527-559.: 544. p.; Németh, 1900. 185-191. p.: BaML BMUL BFU 333. 1868. I. .1. I. 13, III. 6, IV. 17, VII. 22, VIII. 13., 1869. I. 22.; BaML BMUL BFU 334. 1870. I. 1 i, I. 27., IV. 9. 63 BaML BMUL BEI' 333- 1868. VIII. 1.3. 64 Sarkady, 1867. 65 Kardhordó, 1972. 246, 253-254. p. 66 Szabad, 1957. 421. p, Kaposi, 2000. 75, 228. p.; Tóth Tibor: Nagy­birtoktól a nagyüzemig. Bp, Közgazdasági és Jogi, 1977. 328-329. p; Vö.; Bodrog György: A tőkés gazdálkodás kialakulása az előszállási uradalomban. = Agrártörténeti Szemle, 1966. 502-547.: 509. p.: a kezdetekre: Kállay István: A magyarországi nagybirtokok kormány­zata 1711-1848. Bp, Akadémiai, 119-120. p. 67 „A'gyulai majornál... a' béreseknek úgy ökröknek helyük nem lé­vén, a'tisztség ... minden nagyobb költségeknek mellőzésével... a'bé­resek számára a 'juh istállobul három szobát, két konyhát, és két ka­marát készítetett, és az ... ökröknek a' juh istálló másik sarkában szükséges helyet öszve szorított..." BaML BMUL ATI 336. 1849. IX. 28.; lásd még: BaML BMUL ATT 337. 1857. XII. 7, 1858. I. (d.n.), XII. 12.: BaML BMUL SGL 335. 185.3. I. 7, 1857. XII. 7. A reformkor­ra vö.: Kardhordó, 1972. 253. 68 A lennmaradt - igen hiányos - nyugdíj- és nevelési pótlék-mutató­kat egybevetve 1851-ben nyugdíjat (Továbbiakban: ny.) kapott: 27 személy, nevelési pé)tlékban (segély) (Továbbiakban: n.p.) része­sült: 6 család. 1853-ban ny.: 34, n.p.: 8. 1854-ben n.p.: 10 cs. 1865­ben ny.: 40, n.p.: II. 1866. ny.: 41, n.p.: 9. 1867. ny.: 41, n.p.: 8, 1868. ny: 39. n.p.: 10. 1869. ny,: 39, n.p.: 11. Mind a nyugdíjasok, mind a nevelési pótlékra jogosultak között vannak a tisztek mellett béresek és erdőpásztorok is. BaML BMUL 359. doboz. Zsold-, nyug­díj- és nevelési pótlék mutatók 1849-1870. (Továbbiakban: ZNN 359-) Az. uradalmi alkalmazottak száma változó volt, kb. 120 körül lehetett. 69 Példaként: Zselli Károly volt magyarpeterdi kasznár fiáról, Imréről van szó, aki 1849-ben még írnok volt az. uradalomban. BaML BMUL BFU 333. 1849. III. 23, IV. 26, 1850.1. 17, III. 28.; BaML BMUL ZNN 359. 1849-es zsoldmutató. Apja 1850-ben halt meg. A fiú ezután lé­pett ki, és 1869-ben, amikor segélyén folyamodott, adóhivatali díj­nokként dolgozott Mohácson. BaML BMUL ATJ 338. 1869. I. IS. 70 így például a bólyi uradalom főtisztjei fürdősegélyként olyan össze­get kaptak, hogy nem kellett beérni a közeli Siklóssal, hanem Karlsbadba mehettek kúrára (Pucher számtartó e célra 300 osztrák értékű forintot kapott). BaML BMUL BFU 333. 1864. II. 26. Termé­szetesen esetükben a segélyek feleségeiknek is jártak. BaML BMUL BFU 333- 1863- VI. 29. Viszont amikor Lehner Károly gyulai ispán nősüléséhez a hercegtől engedélyt kért, ő az. engedélyt azzal a ki­kötéssel adta meg, hogy ..bitvese egykor özvegyi tartásra avagy nuis akárminő segedelemre..." nem jogosult. BaML BMUL BFU 333. 1849. VI. 12. "1 Ebben az esetben nyugdíjemelésért nem folyamodhatott. BaML BMUL SGL 335. 1854. VI. 2. 72 Pl.: BaML BMUL ATJ 336. 1849. XII. 30, 1852. I. 19. 73 Pontos és rendszeres költség-listát nem találtam. Az elszórt adatok szerint az orvosi és gyógyszer-költségek - melyeket negyedéven­ként számoltak - tág határok között változtak. Egy példa a kiugró­an magas és az alacsony költségre (orvosi és gyé)gyszer együtt): 1862. 4. negyedév: 197 Ft 87 kr osztrák értékű és 1851. 3. negyed­év: 62 pengőforint (59 Ft 5 kr osztrák értékű.); BaML BMUL PEK 346. 74 Egy uradalmi orvos felfogadása hosszú időn keresztül napirenden volt: 1849-ben még a tiszttartó javasolta, 1853-ban pedig már a her­ceg hajlott volna rá a magas gyógyítási költségek miatt, de akkor meg épp a tiszttartó volt ellene, mondván, hogy az orvos és a gyógyszerész egymással összejátszva nagy kárt okoznának az ura­dalomnak. Állandó orvosa a bólyi uradalomnak 1864 őszétől volt. BaML BMUL SGL 335. 1853- X. 28.; BaML BMUL SGL 336. 186). VI. 14.; BaML BMUL ATJ 336. 1849. III. 26.; BaML BMUL ATT 337. I8S3. XI. 19. ­5 BaML BMUL SGL 336. 1866. I. 9. 76 A halotti negyedet tehát akkor adták, ha valaki két fizetés közben (mondjuk februárban) halt meg. Ha pár nappal a fizetés után tör­tént az elhalálozás, már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. PL: Strázsay 1852. III. 5-én halt meg, így özvegyének járt volna a 2. negyedi járandóság, de a tiszttartó a biztonság kedvéért utána kér­dezett. Itt kell megjegyeznem, hogy Kardhordó, 1972. 254. p. emlí­ti, hogy a halotti negyed már 1848. előtt is szokásban volt. de ma­gyarázata eltér az általam vizsgált korszak gyakorlatától. V.o.: BaML BMUL BFU 333. 1863. VII. 7. 177 A temetési és gyógyszer-segély jó példája annak, hogy az egész rendszer az individualizáción alapult. Sényi 1849-ben azt írta, hogy a temetési segélynél ezután nem a valós költségeket, hanem az ille­tő szolgálati állását és magaviseletét veszik figyelembe. így történt, hogy az. 1868 végén, Bécsben elhunyt Soldan Krisztina gyógyítási és temetési költségeit (283 osztrák értékű forint 99 kr) a herceg kifizet­te. Viszonyításképpen lásd például az. 1869 elején elhunyt özv. Göller Ádámné, akinek - átlagos - gyógyítási és temetési költsége­it, melyek 14 osztrák érétkű forintra rúgtak. BaML BMUL BFU 333­1869.; BaML BMUL SGL 335. 1849. IL 9. 78 Az egyes esetek nem feltétlenül zárták ki egymást. Ld.: 83- lábjegy­zet. "9 Példaként sorrendben: BaML BMI IL BEI : 333. 1856. XL -t, 1852. VI. 20, 1863. V. 26, 1855. II. 1856. VII. 29.. 1861. VIII. 13.. 1849. III. 9, (1850. XI. 18.), 1860. III. 8, 1852. III. 23.. 1850. IX. 16., 1852. I. 6,1869. IV. IS, 1850. II. 8. 80 Ennek példáját Schuster Georgina adja, aki 1849-ben „amíg tehetet­lensége tart"'kitétellel kapott segélyt - még 1870-ben is. BaML BMUL BFU 333. 1849. X. 6. 81 Nem volt tehát - valószínűleg a reformkorban sem - olyan korha­tár, amit Kardhordó, 1972. 254. p. említ. 82 Például Kerese György özvegye, aki már férje halála után nyugdí­jért, nevelési pótlékért, orvosi és gyógyszerköltségért folyamodott ­sikerrel. Nyugdíját és egyes gyermekei után a nevelési segélyt még az 1860-as években is kapta. BaML BMUL BFU 33.3. 1850. X. 18, 83 BaML BMUL BFU 333. 1856. V. 16.. VII. IS. 84 Pl.: BaML BMUL BFU 333. 1869. II. 11. 85 BaML BMUL Alj 336. 1852. I. 19.; BaML BMUL ATJ 337. 1853. II. 21, IX. 14. 86 Addig ez csupán kérhető volt, de - a pénzforgalom fejletlensége mi­att - csupán egy ilyen irányú kérelmet találtam. BaML BMUL BIT' 333. 1850. IV. 12, 1851. VIII. 12. 87 BaML BMUL SZL 3.39. I860. II. 12. 88 Lásd: Polyák Ida özvegy ispánnő esetét. Az ő első férje, aki ispán volt, 1852-ben halt meg. Az özvegy 1854-ben újra férjhez ment, és folyamodott a herceghez, hogy eddigi 80 pengőforint/éves nyugdí­ját továbbra is megtarthassa. A herceg 40 pengőforintot engedélye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom