Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - DOMANICZKY ENDRE Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp (1781-1870)

29 30 32 33 34 35 36 37 re maradjon ő az Akadémia igazgatója. " Széchenyi István: Napló. Bp, Gondolat, 1978. 458, 674. p. - 1826. III. 8. és 1830. X. 29. Sajnos, Pach: A Magyar Tudományos Akadémiai másfél évszázada. Bp, Akadémiai, 1975 erről semmit nem mond. Az ún. „körmendi kincs" a XIV. századból származik. Bővebben: Zsámbéky Monika: A körmendi kincslelet. In: Szabó, 1994. 434-450. p.: www.könnend.hu/ index.php?ugras=muzeum&setaoldal=2 Tudományos Gyűjtemény. 1829/3Például pártfogó tagja volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. www.arts7.hu/voyager/images/lyka2/csakhtm /!Muveszet%20-%20vegleges%20teljes/10/097-158-tar.sulat.htm. A Dunai Gőzhajózási Társaság 1829-es alapításakor ő is ott volt többek között Széchenyi és József nádor mellett - a részvényt jegyzők között, www.baranyanet.hu/ magazin/2002_2/ fokuszban2.htm, Az 1862-es londoni világkiállításra, Korizmics felkérésére, enyingi és bólyi juhászatából küldetett gyapjút. BaML BMUL 336. doboz. Sényi Gábor director hivatalos levelei 1861-1867. (Továbbiakban: SGL 336.) 1861. X. 31.. XI. (dátum nélkül) CIH CD (1808:7), Erdődy Gábor: Batthyány. Bp, Pannonica, 2002. 15. p.; Zimányi Vera: A Batthyány család hagyományai. = Századok. 1982. 1153-1159: 1157. p. Saját birtokán „mulató-kertet" létesített, ami valószínűleg azonos volt azzal a kerttel, amelyről Fényes azt írta, hogy a herceg nemes szívűségéhől a ' köznépnek is nyitva áll. " Idézi: Kondicsné, 1994. 195. p.. Tárnok, 1875. 37. p. Utasításai között több Brünnben, Nürnbergben, Münchenben, Stuttgartban kelt. Vö.: BaML BMUL BFU 33.3. Az összeg pengőforintban értendő. Az 1854-es nemzeti kölcsön a XIX. század békekölcsöné volt, 525 millió papírpengő értékben bocsátották ki. Előre megszabták, hogy hol mekkora összeget kell jegyezni, s ezt az adott településen élők osztották el maguk között. Természetes, hogy a jegyzett összeget erővel is behajtották, és az is, hogy a kapott kötvényeket csak jóval névértéken alul lehetett eladni. Általában: Magyarország Története 1848-1890. Szerk.: Katus László, Bp, Akadémiai, 1987. 547. p. A herceg vállalására: BaML BMUL SGL 335. 185-t. VII. 19.. VII. 26, IX. 11, X. 27. Az összeg - likvid állapotban való gyors - előteremtése azonban még Batthyány hercegnek is gondot okozott. BaML BMUL SGL 335. 1854. XI. 10. Egyébként, ha nem a herceg által megajánlott összeg adott részét fizették volna, Boly után a jegyzendő kölcsön a rendes adó kétszerese, 49 ezer pengőforint lett volna. BaML BMUL 337. doboz. Alázatos tiszti jelentések 1853-1861. (Továbbiakban: ATJ 337.) 1854. VII. 27. A napszámos adatokra lásd BaML BMUL 336. doboz. Alázatos tiszti jelentések 1849-1852. (Továbbiakban: ATJ 336.) 1849. IL 25.: ekkor 45 krajcár volt a napszám, de ez vidékenként és időnként változott. BaML BMUL BFU 334. 1870. VII. 23. Az ..ünnepélyes eltakarítási szertartások" 28-án Németújváron voltak, a herceg koporsója jelenleg is a németújvári ferences templom kriptájában van. Az ún. alsó-kerületi uradalmak kifejezés az általam átvizsgált források szerint három uradalmat jelentett, Enyinget, Bolyt és Sellyét. BaML BMUL SGL 335. 1851. I. 24.; BaML BMUL 339. doboz. Számvevői levelek 1849-1871. (Továbbiakban: SZL 339.) 1851. II. 9.. XII. 16. Kállay pontatlanul vázolja a Batthyány-birtokok igazgatását. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Bp.. Akadémiai, 1980. 12-13, 20-21. p. A gróffal kapcsolatban meg kell említeni egy félreolvasás kapcsán keletkezett problémát, aminek következtében az egy Iván grófból kettő lett. Zimányi Vera ugyanis egyébként alapműnek számító - s ezért később sokszor idézett - munkájában (Zimányi, 1962. 11. p.) a következőket írja: Boly a 19. században gr. Batthyány Jánosé és gr. Batthyány Iráné." Fülöp herceg testvérének neve már a kortársaknál is keveredett (lásd: Fényes Elek. Magyarország geographiai szertára I-II. reprint: Szeged, 1984. 1/149, 243, 270, 11/152,175, 188. p.), és azóta is gyakoriak a mind vele, mind családtagjaival kapcsolatos félreértelmezések (vö.: Boly 1093-1993- Szerk.: Rózsás József. Boly, 1993.; Bagány Péter: Montenuovo mosolya. Boly, én. (Továbbiakban: Boly, é. n.) 29, 53, 71.; Kondicsné, 1994. 213. p. stb) A probléma az előbbi idézettel mondattal kapcsolatban kettős: egyrészt Boly 1848. V. 15-től (Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848-49-ben In: Baranyai Helytörténet, 1973. 91113: /Továbbiakban: kardhordó, 1973./ 93. p.) 1870-ig herceg Batthyány Fülöp birtoka, utána pedig öröklés révén a hg. Montenuovo család kezére került, s 1945-ig náluk is maradt. A másik - nagyobb - probléma, hogy gróf Batthyány János és gróf Batthyány Iván egy 40 i3 45 49 Sil 52 53 és ugyanaz a személy. Erről Németh Béla, akinek adatait - mivel egyedül neki volt módjában a teljes levéltári anyagot átnézni - hitelesnek fogadom el, ezt írja: Johann Baptist de Batthyan. der sich ungarisch Irán Batthyan nannte...". Németh, 1900. 144. p. Németh, 1900. 205. p.; BaML BMUL Bill': 457. Mária Lujza unokája, Ferenc József későbbi főudvarmestere, aki ténylegesen csak 1878-ban, nagykorúsítása után vette át az uradalmat. - BaML BMUL BHÜ 457.; Farknói Mária: A Batthyány Montenuovo család házassági kapcsolatai. In: A Dunántúl településtörténete PV. Veszprém, 1982. 103-109. p.; Bagány, é. n. 17. p. Előbb gróf Draskovich Károlyné, majd Wocher Lajos cs. k. vezérőrnagy neje (az. osztályos egyezségnél ő volt az egyik tanú - BaML BMUL BHÜ 457.); gróf Erdődy Sándorné; és herceg Montenuovo Vilmosné. A Montenuovo család, a bólyi uradalom birtokosa egyébként 2003. február 18-án halt ki leányágon is, amikor Nándor hercegjulianna lánya Bécsben elhalálozott. Tárnok. 1875. 12. p.; Nagy. 1857. 246. p.; BaML BMUL BÜII 457. Köszönöm Hárs József bólyi polgármesternek önzetlen segítségét és a pontos adatokat. Példákra a közép- és koraújkorból ld.: Zimányi, 1982. 11S.3-1156. p. Az újkorból: a későbbi herceg, Gusztáv 1839-ben 30000 kötetes rohonci könyvtárát ajánlotta fel közcélra, de említhető még Batthyány érsek és Batthyány Kázmér is. Ld.: www.strattmann.sulinet.hu/ Eletrajz.html. A XX. századból: a 2003-ban boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann Líszló munkássága közismert. A vitézségtől a jótékonyság felé való elmozdulást jól jelzi a Ferenc József által 1915ben „a szegények orvosának", herceggé létele alkalmával adományozott új jelmondat: ..Fidelitate et cantate" A címerekre és a jelmondatokra ld.: Iványi, 1943. 13-15, 17. p. BaML BMUL 3- doboz. Kerese György uradalmi ügyvivő iratai, 18321850. (Továbbiakban: KII. 3.) 1850. II. 8.. utalás még: BaML BMUL 340. doboz. Levelezés más uradalmakkal, 1848-1871. (Továbbiakban: URL 340.) 1850. I. 7.: E szerint a herceg nem adott semmit. Az. általános fordulatok: ..jelen nyomasztó körülmények'', ..jelen mozgalmas köriilmények". .foiradalmi viszonyok". BaML BMUL KÜL 3. 1848. VIII. 4, IX. 6.; BaML BMUL SGL 335. 1850. IX. 19. Az 1848/49-es uradalmi parasztmegmozdulásokat „kicsapongásnak" nevezi. BaML BMUL KÜL 3. 1849. XI. 17. A bólyiak kevésbé finomkodnak ők „zendülést" írnak egy kérvényükben. BaML BMUL SGL 335. 1851. XII. 12. BaML BMUL 346. doboz. Pénztári ellenőr-könyvek 1851-185S. (Továbbiakban: PEK 346.) 1849. I. 1. Ennek hátterében Windischgrätz rendelete állt. Hasonló történt a tatai Eszterházy-uradalomban: Szabad György; A tatai és gesztesi Fsterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp, Akadémiai. 1957. (Továbbiakban: Szabad, 1957.) 302. p.; BaML BMUL SGL 335. 1848. X. 9, 1849. III. 2, IV. 17, IV. 22, V. 31, VII. 3.; BaML BMUL ATJ 336. 1849. IX. 28. A tisztség tudja meg, ..nem voll e a' nevezeti ügyvéd a' mull forradalmi viszonyokban compromittálva..." Azonban a levél folytatásából az. is kiderül, hogy ez. az állás betöltése szempontjából csupán abban az esetben kizáró ok, ha ..előbbi alkalmazása miatt, működéseinek kedvezőeredménye a' mostani közigazgatási vagy törvénykezési hivatalnokok előtt veszélyeztetik."BaML BMUL SGL 335. 1850. IX. 19. BaML BMUL SGL 335. 1852. VI. 6, VI. 9, XI. 24. BaML BMUL SGL 335. 1853. HL 12. A tiszttartó jelentése szerint .....jelen volt ezen szent mise áldozaton az urodalmi tisztség, a'helybeli cselédséggel együtt, továbbá a bólyi község elöljárósága, a' mesteremberi czéh égő fáklyákkal, és a' népből igen számosan... "; BaML BMUL ATJ 337. 1853. III. 24. BaML BMUL SGL 335. 1854. IV. 29.. V. 19. BaML BMUL SGL 335. 1855. III. 20. BaML BMUL SGL 335. 1857.

1. 1, IV. 21.: a terv szerint a császári pár VI. 16-án érkezett volna Körmendre. A gyermek haláláról: 1857. VI. 1. 1857. VII. 23. közli az új időpontot: a császári pár várhatóan VIII. 4-én érkezik Körmendre. BaML BMUL SGL 335. 1852. V. 4., 1853. V. 24.; BaML BMUL ATJ 336. 1852. V. (dátum leszakadt), 1853. V. 9. BaML BMUL SGL 336. 1864. II. 2. Ezt Königgrütz után is megtette: BaML BMUL SGL 336. 1866. VIII. 12. BaML BMUL BFU 333. Pl. az 1863- VIII. 22-én, Bécsben kelt levél VIII. 24-én ért Enyingre, onnét 27-én Bolyba. BaML BMUL SGL 336. 1866. VII. 16. (20 ágy és 16 személyre istálló álljon készen). Vö, hogy a königgrátzi csata 1866. június 3-án történt,