Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KAPOSI ZOLTÁN A herceg Batthyány család nagykanizsai uradalma a feudalizmus utolsó korszakában

2. táblázat. A kanizsai uradalom falvainak kötelezettségei 1848 elején 3. táblázat. 1849. évi bérleti szerződések Kanizsán 1. kép. Batthyány-Illésházy kettős címer a nagykanizsai Felsőtemplomból, melyet Batthyány III. Ádám építtetett. XVIII. század 2. fele. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, ltsz. H 91.24 2. kép. A kanizsai Batthyány-uradalom pecsétnyomója. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, ltsz.: 80.27.3 3. kép. „Herceg Batthyány-Strattmann nagykanizsai erdőhivatal" feliratú, bádoglemezre festett cégtábla. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, ltsz.: 80.27.5 ZOLTÁN KAPOSI DAS GUT DER HERZOGSFAMILIE BATTHYÁNY IN NAGYKANIZSA IN DER LETZTEN PERIODE DES FEUDALISMUS Die Studie überblickt das wirtschaftliche und soziale Systems Gutes von 1743 an, als Graf Ludwig Batthyány es gekauft hatte, bis zur Zeit der Bürgerlichen Revolution. Wir haben die Eigenschaften und die wirtschaftsgeographische Lage des Gutes um die Zeit des Kaufes hemm gezeigt, sowie Relationen von Gutsherren und der Stadt untersucht. Eine große Aufmerksamkeit wurde der Stadtpolitik Herzog Phillip Batthyány gewidmet (die Periode nach 1806), hier war am bedeutendsten, dass die Interessen des Gutsherren und des sich schnell entwickelnden Marktfleckens übereingestimmt haben. Der Herzog wollte immer mehr Geld aus seinen Gütern haben, er wollte dies durch die Ansiedlung von Industrie, jüdischen Kaufleuten und dem Ausbau des PachLsystems erreichen. Auf der anderen Seite konnte auch die Stadt ihre Umsätze steigern, besonders aufgrund ihrer sich schnell entwickelnden Märkte. Die wichtigste Feststellung dieses Aufsatzes knüpft sich an die Handelsmöglichkeiten, denn Kanizsa führte zu dieser Zeit einen historischen Modellwandel durch: in hundert Jahren wurde die eher traditionelle Agrar- und Industriestadt immer mehr zur bestimmenden Handelsstadt der west-transdanubischen Region. Jegyzetek 1 Kaposi Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának habilitált egyetemi docense. A tanulmány T037621. számú OTKA-pályázat támogatásával jött létre. A szerző felhasználta az 1998-tól, a Nagykanizsa Városi monográfia II. kötetébe az általa írt négy fejezet - mezőgazdaság, kereskedelem, topográfia és önkormányzat - kutatásait. Lásd: Nagykanizsa városi monográfia II. Nagykanizsa, 2006. 2 Kaposi Zoltán: Földbirtok és társadalom Kanizsán (1690-1811). In: Zalai Múzeum 12. Zalaegerszeg, 2003. 195. p. 3 Marczali Henrik: A magyar birtokviszonyok 1711-1740. Budapesti Szemle, 1897. 92. k. 1-25. p.; illetve: Zala megyei történeti olvasókönyve. Zalaegerszeg, 1996. 120. p., ill. Szabó Béla: Az újszerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása Zala megyében. In.: Zalai Gyűjtemény, 1978. 99-111. p. 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Batthyány család levéltára P 1313, 36. es. Lad. 13. N. 1. 1717 5 A vásárlást illető fontosabb dokumentumok: MOL P 1313, 30. es. Lad. 13. N. 6. 1743.; MOL P 1313, 36. es. Lad. 13. N. 2. 1743.; MOL P 131.3, 36. es. Lad. 13. N. 18. 1743. MOL P 1313, 36. es. Lad. 13. N. 23. 1744. 6 MOL P 1317, 86. 18-19. sz. 7 MOL P 1313, 206. es. III. 17538 MOL P 1313, A Kanizsai Tiszttartóság iratai. 3. cs. 1748. 9 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML). Conscriptiones vinearum (1767-1784) 1772.; illetve MOL P 275, 79. cs, Bagola (83) 1802, illetve: SML. CV. 1772. Szentmiklós 10 MOL P 1317, 30. Fasc. 86. N.l. A. 11 MOL P 1322, 100. cs. 377. sz. 1810. 12 MOL P 1313, 39. es. Lad. 15. N. 81/82. 1773. 13 MOL P 1313, 38. cs. A város területének felmérése; ill.: Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML), IV. 14/e. Causarum sedialiter revisarum. F. 32. 14 MOL P I313, 38. cs. 1811. évi örökszerződés 15 MOL P 1322, 100. cs. 377. sz. 1810. 16 Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Budapest, 1929. (Továbbiakban: Barbarits, 1929.) 112. p. 17 Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a XIX. század első felében. In: Gazdaság-történeti tanulmányok. Zalai gyűjtemény 34. Zalaegerszeg, 1993. (Továbbiakban: Bácskai, 1993) 223. p. 18 Bezerédy Antal: Somogy vármegye gazdasági és kereskedési tekintetben. In: Ismertető a honi és külföldi gazdaságban és kereskedésben. 1837. febmár 28. 2()2.p. 19 Kaposi Zoltán: A tradicionalizmustól a modern gazdaságig. Kanizsai kereskedők és vállalkozásaik a feudalizmus utolsó korszakában 1690-1848. In: Tanulmánykötet Zinhober Ferenc emlékére. Pécs, 2OO3. PTE KTK. 223. p. 20 Az ábra adatai a következő forrásokból valók: Az 1728-as, 1735-ös és az 1746-os adatokra: Németh László 1994. alapján táblázatba rendezve. 1754-re: ZML. IV. 1/cs. 1754. december 13. N 1226; 1759-re: ZML. IV. 9. a. 1758.; 1767-re: ZML. IV. 1/b. 1767. november 9.; 1778ra: ZML. IV. 1/cs. 1778. N 23/47.; 1782-re: ZML. IV. 1/b. 1782. február 25. N 46/98.; 1800-ra, 1803-ra, 1807-re: ZML Cons. Dicales Nagykanizsa, Kiskanizsa; 1832-re: ZML IV. 1/b. 1832. január 9. N 29.; 1848-ra: ZML. IV. 18. Zsidóösszeírások - Kanisa és Kiskanisa. 21 Bácskai, 1993. 225. p. 22 ZML A Nagykanizsai Takarékpénztár iratai. 1845. 23 Thúry György Múzeum. 72.4.1. Városi Tanács jegyzőkönyveinek protocolluma. 1798. 41. p, 127. sz. 24 MOL P 1322, 19. 508. sz. 25 MOL P 1322, 70. 89-96. sz. 1837. évi bérleti szerződés, összesen 70 uradalmi bérleményt tartalmaz a lista. 26 SML Varászlói uradalom levéltára (a továbbiakban: Vul). Elenchus: „A nagykanizsai ház." 1839, 1840.; A vásárláshoz: SML. Vul. Fasc. 331848. évi uradalmi becslés leírása. 27 MOL P 1322, 19. 506-507. sz. 28 ZML Batthyány uradalom levéltára. „Protocollatio seu Intablatio Fundorum iri Inclito Dominiop in Kanisa ab anno 1747 prout Debitorum". Különösen a reformkorra vonatkozó bejegyzések oínnek alaposnak. 29 MOI, P 13.13, 207. cs. 1848. 30 Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. In: Zalai Gyűjtemény 23- Zalaegerszeg, 1986. 152. p. 31 Thúry György Múzeum. Helytörténeti cédulagyűjtemény. Lásd az uradalom falvait. 32 Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom társadalma a 19. század első felében. Történelmi Szemle, 1986. 2. 367. p. 33 ZML Nagykanizsa város levéltára. 3- cs. Árendaszerződések, 1846-49. 34 MOL P 1322, 71. 400. sz. 35 1842. évi adathoz: MOL P 1322, 70. 478-480. sz.; az. 1844. évi adathoz: MOL P 1322. 70. 639-640. sz, 36 MOL P 1322, 70. 89-96. sz. 1837. 37 MOL P 1322, 116. 264-274. sz.; illetve említi Demeter Zsófia: Változások herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmában (1806-1870) című tanulmányában. In: www.kodolanyi.hu/szabadpart. 5. p. 38 MOL P 1.322, 71. 461-464. sz, 1850. 39 MOL P 1330, 1. cs. 1843. 40 MOL P 1330, 1. cs. 107. sz. 41 MOL P 1330, 2. cs. 1835. 42 MOL P 1330, 6. cs. 475. sz. 43 Barbarits Lajos, 1929. 43. p. 44 Simonffy Emil: Kanizsa utolsó pere a földesurasággal. In: A nagykanizsai Thúry György Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1919-1969Nagykanizsa, 1972. 13.3. p.