Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - CSOMA ZSIGMOND Batthyány család jelentősége a XVI. század végi európai és magyar botanikában

CSOMA ZSIGMOND A BATTHYÁNY CSALÁD JELENTŐSÉGE A XVI. SZÁZAD VÉGI EURÓPAI ÉS A MAGYAR BOTANIKÁBAN

1 A Batthyány család, mint gazdag, befolyásos és nagybirtokos família, Magyarország, illetve Közép-Európa politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életében fontos, nem egyszer meghatározó szerepet játszott. Különösen így volt ez a töröktől terhes időszakban a XVI-XVII. században. Ez az időszak Magyarországon és Európában is a késő-reneszánsz, a humanizmus, a természettudományos ismeretek, a nagy vallásháborúk, a reformáció terjedésének időszaka volt, ami Magyarországon a nemzeti függetlenség megőrzéséért folytatott harcot is jelentette. A Batthyány család mindezek ellenére a botanikatőrténetben is vezető szerepet játszott, Batthyány III. Boldizsár (1537-1590) révén. Ő mecénásként a tudományt pártolta, így a botanikai gyűjtő, feldolgozó és rendszerező munkát is támogatta. Az ilyen jellegű könyvek kiadását pártfogolta, ugyanúgy, mint a protestáns vallásukért üldözött botanikusokat, füveskönyv-készítőket is. Az udvarában élt a magyar Beythe István és fia, Beythe András, illetve többször vendégeskedett nála Carl Clusius is. A tudós botanikus inspirálása révén a Batthyány család a XVI. század végén az európai és a magyar botanikában is fontos szerepet játszott.

2 Batthyány Boldizsár 1537, mások szerint 1538 körül született, tanulmányait Horvátországban, Szlavóniában - Zágráb, Trakostyán, Vinica -, Alsó-Ausztriában - Bécs -, Stájerországban - Graz - és a németújvári udvarban folytatta. 1559 végén eljutott Franciaországba, ahol közel két évet töltött a fiatal királyi pár szolgálatában. A vallásüldözés, a vallásukért életükkel fizető mártírok közelsége egy életre meghatározó volt számára. Apja, Batthyány Kristóf, anyja Svetkovits Erzsébet volt, akik a protestantizmus felé hajló, olvasni, a világ dolgaiban tájékozódni szerető emberek hírében álltak. Könyvtáruk híres, könyvszeretetük pedig ismert volt. Batthyány Boldizsár apjának beszámolt a franciaországi útján a reformációt képviselő hugenották - francia reformátusok kivégzéséről, nyilvános és eleven megégetésükről, fejvesztésükről, feldarabolásukról. Ennek következtében fiatal, majd érett férfi korában toleráns, vallástürelemmel rendelkező, az elesetteket, a kisebbségben levőket pártoló, segítő-támogató tulajdonságai erősödtek meg. Bár a hatvanas években még kacérkodott a katolikus egyházzal, de már az 1570es években buzgó protestáns, a radikális irányzattal, a reformátussággal szimpatizált. Özvegy édesanyja, valamint magyar születésű bécsi orvosai Pistolatius és Elias Corvinus vezették rá a református tanok elfogadására. Egyes kutatók az anabaptizmus felé hajlását emelték ki,

3 mások a kálvinizmussal való kapcsolatát tartják meghatározónak. Szintén mások az unitáriusokkal - antitrinitáriusok - vélnek kapcsolatot

1

, miközben a lutheránus menekült - Joannes Manlius - könyveit is megjelentette.

5 1575 után magtalanul meghalt nagybátyjától megörökölte a Batthyány birtokokat Németújvár Güssing (ma Ausztria) - központtal. Németújvár, Rohonc Rechnitz (ma Ausztria) -, Szalónak - Schlaining (ma Ausztria) - uradalmai, várai a jövedelmeikkel együtt a magyar humanista kultúra központjaivá váltak. Tanítói Antalfy Mihály és Pomogaics Mihály voltak. Úgy hírlik, Batthyány Boldizsár nyolc nyelven beszélt anyanyelvi szinten fiatal korában. II. Miksa császár a spanyol királynővel, Máriával történő házassága révén V. Károly veje lett, ezért semlegesen viselkedetett a valláskülönbségekkel szemben. Ausztriában és Csehországban minden felekezet szabadon gyakorolhatta vallását. Mindez felértékelte az osztrák birodalmat ebben a tekintetben, miközben Európában vallási intolerancia uralkodott. A vallási türelmetlenség a tudományok területét is befolyásolta. Bécsben a tudományokat pártoló II. Miksa „császári akadémiájának" ezért is volt nagy vonzereje. Ennek az akadémiának a résztvevői közé sorolhatók a kor kiváló tudósai, az itáliai orvos és matematikus Paulus Fabricius, az udvari orvos és botanikus Rembertus Dodonaeus (1517-1585) és Carl Clusius (I526-I609) is. Clusius régi barátai között található Johannes von Crafftheim, és a magyar Batthyány Boldizsár (1538-1590) a kiváló diplomata, államférfi, valamint a történész Istvánffy Miklós (1538-1615), és a híres orvos Zsámboky János (15311584) is, aki II. Miksa udvarában történészként tevékenykedett. A császár azonban 1576. okté^ber 12-én Regensburgban meghalt. Ezt követően a legidősebb fiát, Rudolfot választották meg császárnak, akinek hatalomra kerülése valamennyi protestáns udvari hivatalnokot nagy rémülettel töltött el, mert az új császár szigorú katolikus volt és a jezsuiták legnagyobb barátja és pártfogója. Ez a történelmi időszak, amikor a botanika az ókori alapok után a hagyományos kerékvágásából új mederbe tér. Elvált az ókori szerzők botanikai ismereteitől, és leíró tudománnyá vált. A XVI. század így tehát az anyaggyűjtés és leírás időszaka. A növények azonosításához döntően hozzájárult a képzőművészetek reneszánsza. Azt a képességet, ami a XV. században a természet valósághű ábrázolásában kibontakozott, a XVI. században a növények bemutatására használták, méghozzá általánosan hozzáférhető fa- és rézmetszetek segítségével. Ennek legnagyobb mesterei Dürer és tanítványai, akik éppen a részletek finomságával és pontosságával tűntek ki. Emellett a protestantizmus terjedése is kedvező hatással volt a botanika történetében. Ne feledjük: Brunfel (1488-1534) és Bock elsősorban protestáns prédikátorok voltak, Lobelius udvari orvosként szolgált, Bauhin Johann (1541-1613) és Bauhin Kaspar (1560-1624) is a protestáns Baselben tanított. Mind Dodonaeust, mind Clusiust és Lobeliust a XVI. század botanikájának reformátoraiként tartják számon. Ez a protestáns természettudósi és botanikai érdeklődés is segítette, hogy a vallásüldözött Clusius, a protestáns nyugat-magyarországi Batthyány Boldizsár és a református püspök Beythe István (1564-1599) között közös érdeklődésnél erősebb barátság bontakozzon ki. Mind egyháztörténeti, mind botanikatörténeti szempontból igen fontos, hogy Batthyány Boldizsár Beythe István tudós prédikátort Németújvárra hívta. Beythe, a későbbi szuperintendens a drávaszögi kicsiny Kő - Kamenác - nevezetű településen született. Tanulmányai során Szegedi Kis 1st-