Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SZIKRA ÉVA A körmendi várkastély parkjának jelentősége

Jahrhunderts - nach zeitgenössischen Schilderungen - seine alte Pracht und diese Zerstörung setzte sich auch im 20. Jahr­hundert fort. Der Zeitpunkt ist gekommen wo wir die bisherigen Kenntnisse aus der Sicht des Gartenbaus zusammenfassen und alle Aufgaben überdenken, die wir in der Zukunft des Gartens und Komplexes wegen lösen müssen. Dies Aufga­ben sind sehr vielfältig, denn sie umfassen viele Gebiete an­gefangen von der Forschung und Planung bis über rechtli­che und praktische Fragen. Jegyzetek 1 „A történeti kert olyan építészeti és növényi alkotás, amely történe­ti vagy művészi szempontból közérdekű. Mint ily, műemléknek te­kintendő." h történeti kertek kartája, az ún. Firenzei Karta (1981) definíciója, in: Karták könyve, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, 2002. 2 Ezt a korábbi kapcsolatot - a Főtér és a kastély között - egy elke­rülő út kiépítésével lehet megoldani. Az új szabályozási tervet ilyen szellemben kellene készíteni, kiterjesztve a kastélyegyüttesre is. 3 Koppány Tibor: A körmendi kastélypark építéstörténete. = Vasi Szemle, 33. szám. 1979. (Továbbiakban: Koppány, 1979.) Ez a publikáció tartalmazza a ma is ismert legtöbb adatot a parkra vo­natkozóan. 4 ÁMRK, Kutatási Osztály - Mentényi Klára - Simon Anna - Kop­pány András - Thury László - Forgách Zita - munkája: A körmen­di Batthyány-kastély kutatása 2003-tól. Lásd jelen kötetben 5 ÁMRK, Építészeti Osztály - Deák Zoltán - Erdélyi Erika - munká­ja: Körmendi Batthyány-kastély - Narancsházak hasznosítási javas­lata, 2003. 6 2005 májusában az ÁMRK-t is felkérték a Körmend Város Önkor­mányzata által kezdeményezett fejlesztési-hasznosítási javaslat ké­szítésére, amelynek a kastélyegyüttes volt a témája. A mi javasla­tunkban nagy hangsúlyt fektettünk az együttes egységben való ke­zelésére. 7 Kárpáti Z. - Terpo A.: Alkalmazott növényföldrajz. Budapest, 1971. Mezőgazda Kiadó, 165-167. p. 8 Simon J. (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium - Szom­bathelyi Állami Erdőrendezőség): A körmendi park fejlesztési ter­ve, 1977. /kézirat/ 9 ÁMRK (Csorna A. - Örsi K.) munkája: Kertarchívum, Vas megye, 1971. /kézirat/ 10 Somkúthy F.-Tóth J.: Vas megye arborétumai és kúriakertjei. Éle­tünk - Faludi Ferenc Alapítvány, 2000. 57-58. p. 11 Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI.-XVII. szá­zadban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1996. 21-28. p. 12 Tóth István György: Körmend a kora újkorban (1526-1809). In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. 125. p. 13 Koppány Tibor, 1979. 14 Árvái Zs. Körmend v. Batthyány-kastély építésének története, 2005. Budapesti Műszaki Egyetem, Műemlékvédelmi Szakmérnöki Képzés /kézirat/. (Továbbiakban: Árvái, 2005.) A szerző kertépíté­szeti szempontok alapján dolgozta fel a park barokk korszakának kialakítását, elsősorban Koppány Tibor: Körmend városának épí­téstörténete (1986) című munkája alapján. 15 Árvái, 2005. 16 Pauer A.: Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez, főtekintettel Szenczy herbáriumára. In: Szombathelyi Premontrei Gimnáziumi Értesítő, /1925-1926./ 17 Árvái, 2005. 18 ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztály /Szikra Éva - Árvái Zs./ mun­kája: Körmend v. Batthyány-kastély parkjának hasznosítási javasla­ta, 2005.

Next

/
Oldalképek
Tartalom