Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SZIKRA ÉVA A körmendi várkastély parkjának jelentősége
A kert jelenlegi állapota A Várkert lényegében ma is a XIX. század közepére kialakult tájképi jelleget őrzi, de még ma is jól érzékelhetőek azok a fő látványtengelyek, amelyek a barokk korból maradtak, és amelyeket a tájképi kertté való átalakítás után sem számoltak fel. A szobrok közül máig megmaradt a Vertumnus és Pomona, a Zephyrus és Flóra szoboregyüttesek, az obeliszk, illetve a Gessner emlékmű és a töredékes Nympha oltár. A kastély udvarban pedig a sérült Kybelé szobor maradt fenn. A kastélykert - a fogadó udvart, valamint a kastélyépület és a narancsházak közé eső területet kivéve - nagyon elhanyagolt állapotban van. Az utak kavicsszórása már csak nyomokban látszik, a patak és a tó helyét nádas jelzi csak, a tó felett elvezető híd is leromlott állapotban van. 2005 tavasza és nyara során a tudományos kutatáshoz kapcsolódóan felkérték az ÁMRK építészeit és kertépítészeit hasznosítási javaslattervek készítésére. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a kerttel kapcsolatban szükséges általános műemléki, természetvédelmi elveket is rögzíteni kell, melyekből a legfontosabbak az alábbiak. - Vissza kell állítani Körmend történeti városmagjának Főtér - és a Batthyány kastély műemléki együttesének a kapcsolatát. - Helyre kell állítani a kastélyépület és történeti parkjának szerves egységét - erre most jó lehetőséget teremt a cipőgyár épületeinek elbontása. - A kastélykertben a legfontosabb tengelyeket, vue-kel vissza kell állítani, különös tekintettel az obeliszkhez vezető fő alléra, amely egyúttal az épülettel való kapcsolatot is JELKULCS srntsuiyeswt csökkened 'rjanc j biztosítja. A szabályos vue-k ellenére a tájképi kert jellegzetes útvonalvezetése is fenntartható. 18 Mivel sokféle kertépítészeti korszak rétegződik egymásra, a kert helyreállítása is igen sokrétű lehet, ezért a kastélykert helyreállítási tervei csak a kutatási dokumentáció és a konkrét felhasználás ismeretében készülhetnek el. Mérlegelni kell a műszaki és természetvédelmi feladatok - a vízháztartás megoldása, növényállomány szakszerű vizsgálata, megóvása - mellett, hogy a kert mely részeit lehet rekonstruálni, illetve hova lehet új funkciókat elhelyezni. Nem lehet elég nyomatékkal hangsúlyozni, hogy a kastély és parkja szerves egységet alkotnak. így volt ez a korábbi évszázadokban is. Annak ellenére, hogy a park természeti védelem alatt áll, az értékes növényzet megóvása mellett ezekre a történeti-műemléki elvekre kell a fő hangsúlyt fektetni! 2 akas:e?/egif j'ies fàè'rel vdO«a(x^ji<itdt rte vre keflôFt'ar* ; § a K8s:eyeQ fuites komyet* me^œewese e-denten k v'orgaorr kalakilâsa 4' kesábt»e*«bei a kasèykeme2 Wllt IHÜIBII If) IWOW I menően a öioeeuceka ötvaiytwfkzarni 6 'aàlomâny atvzsginasa MÉO korafct* íegtomosafcc «•* •wlreaitâsa a nayreai ter vue-k nerier j fason* 'etopftese (7 ; az egykori BMpf kenten negszoet* iatvanyos eerrek. «rti epinerye-i BdbfCk kJatas u'.an ne y ream 1 hat CŰK az JM l'g^. a szétesetb gyecfeuletex egyútla rencfezvények színiére ts errez DClosltam kel a re'ulet meg»etek5 -encJPjïény-nfrasl'uK'u^rt vatieiaasar ehetc-sôg van metal arusüonery* elheiyezesefe 6 S D2tat<m«)e r e;!o-er«ezece e^tatzaasa tervezett rrafcm eçuict a ptfak œt ewaer ei-*i/e7hetí favasoln* a ka^etykert kúrQfctr&élÉ •íortaiozott atcgathaiosagu Tasznaatôi ábra. (XXIV. tábla 1. kép) Az ÁMRK Táj- és Kertépítészeti Osztályának 2005-ös hasznosítási javaslatién
